Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZŐKE Annamária: SZÉKELY BERTALAN MENNYEZET-ELMÉLETE ÉS MENNYEZETTERVEI

Révénory Saint-Cyr: Essais sur le perfectionnement des Beaux-Arts par les sciences exactes, II. Paris, 1803. az általános disposition ól való kiindulás sematikus és lapos megoldásokhoz vezetett, tehát a csoportok árnyaltabb tagolása nélkül nem tudott továbblépni. És ekkor fogalmazódott meg a téma szükségességének a kérdése: „A fény iránya túl későn lett fölvéve, miáltal egymással nem kielégítően kombinált fény- és árnyék vonulatok keletkeztek. A lebegés három főiránya [...] [a felfelé-, a lefelé- és a elfelélebegésé] nem volt határozottan jelezve. Ez abból adódik, hogy nem volt szüzsénk. Szüzsé esetében az ilyen irányok már eleve adva vannak. Például legyen a téma „Ámor vára". Férfiak és nők ostromolják Ámor várát és az Ámoroktól megsebesítve egyesek lezuhannak. Vagy „Moloch". Nőket vezetnek a Moloch-hoz, aki megragadja és egy rejtélyes helyre löki őket, ahonnan nyögve jönnek elé és lefelé lebegnek. Vagy „A pillangó" - a két nem szexuálisan követi és csábítja egymást. Vagy „Ámor üldözése". Ámor lányokat és férfiakat sebesít meg - egyesek védekeznek, a többi sebesült egymást követi. Vagy „Legyőzött férfiak" — nők vezetnek megkötözött férfiakat. „Legyőzött nők". Vagy az „Új világpolgár" - akit tündérekhez vezetnek, akik megajándékozzák. Egyfajta idea vagy szüzsé meg kell előzze a komponálást, egyébként nem tudjuk, mit is tegyünk a formával. „A szépség hatalma", „Szerencse" - költőktől egy ilyen allegória-készletét kéne összegyűjteni."

58 Korábban idézett szavai alapján azonban úgy tűnik, hogy az első dtspositiókból egy asszociációs folyamat eredményeképpen körvonalazódtak az első témák, amelyek aztán az egyes formai elemek további tagolásához, a jobb dispositio megtalálásához járultak hozzá, tehát a téma mintegy a kísérleti feltételek további szűkítését jelentette. 1899. augusztus 16-18. körül a következő témákat sorolja fel: „hableányok, tündérek, megszemélyesítések (allegóriák), emberi tulajdonságok, gyűlölet, szeretet, törekvés - motivált cselekvés."

59 Az utóbbiból lett aztán az „Arany", és az emberi érzelmek tematikájához kapcsolódnak olyan lapok, mint a „Szerelmi késztetés", a „Szerelem", a „Vak törekvés", „Csók", „Pillangó", „Vágy", „Követés". Vagy az emberi élet egyszerű, a természet körforgásához is kapcsolódó, s ekképp a frízek témáját felidéző ténykedései jelennek meg: „Álom", „Ébredés", „Egyszerű jóleső keringés a levegőben, Légfürdő", „Tánc", és maguk a napszakok: „Reggel", „Éjj", az időjárás változásai: „Vihar", „Eső". Mitológiai vagy mitológiai jellegű a „Venus", a „Moloch", a „Bőségszaru", „A szerelemistenek elküldése", vagy az „Ariadné a levegőben". A Nemzeti Galériában található kisebb és nagyobb mennyezettervek több csoportra oszthatók, egyes csoportok datálhatok, mások nem, s némi sorrendiség is megállapítható közöttük. A legkorábbiak az I. konvolutumban található kis méretű (mint Székely írja „kb.: 15 1/2 - 21 1/2 cm méretű") tervek, amelyek részben betűjelölésekkel, részben címekkel vannak ellátva, és egyes lapokon az is látszik, hogy kezdetben Székely nem ovális, hanem egy négykarélyos mennyezetmezőt választott, amelyet aztán viszonylag hamar oválissá alakított. Ezen kis tervek nyomán készültek, szintén 1899-ben, a legnagyobb (kb. 89,2x63,7 cm-es) méretűek, s a feliratok és az elrendezés alapján egyes lapok megfeleltethetők egymásnak. 1900 őszén ké-