Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY
A szadai képek között gyakorta találunk olyan kompozíciót, amely távlatból szemléli a tájat, általában felülnézetből. A kép sajátos térkivágatú, a mező felé nyíló perspektívát két lombos fa zárja le, mögötte a nap narancssárgán világítja meg a mező sávját, éreztetve az erős napsütés hatását. A mű feltehetően a 90-es években készült Szada környékén, a tájfelfogásnak a plein air felé hajló szemlélete jegyében. B. Zs 185. Szadai táj, 1890-es évek (Falusi udvar) Landschaft von Szada, 1890er Jahre (Bauernhof) Olaj, fa; 37x76 cm J. n. Hátoldalon: Székely Bertalan kiállítás 1911. 249. sz. Magántulajdon Proveniencia: Kiállítva: 1911 Székely (azonosíthatatlan) Irodalom: A festmény egyik szemléletes példája Székely kísérletező hajlamának, hiszen a kép változata is ismert. 1 Ezúttal azonban csak a motívum azonos, mivel a művészi szemléletmódban és a megvalósításban lényeges különbség mutatkozik. A Szadán készült képek között ezen közelíti meg legjobban a plein air festésmódot. Művészetelméleti írásaiból tudjuk, hogy foglalkoztatták a színes árnyék és a komplementer színek kérdései: „...Mi a szín egysége, tökéletessége? (...) A kiegészítő szín. Pl. a pirosnak a zöld, sárgának a lila stb... - Jó páros színösszeállítások - Bezold szerint: purpur és zöld, kármin és kékeszöld, cinóber és türkizkék, orange és ultramarin, sárga és kékviola, sárgászöld és pur-purviola." 2 Úgy tűnik, Székely kontemplativ hajlama ezúttal háttérbe szorult, és alárendelődött a látvány nyújtotta élvezetnek, szabad folyást engedve a természet adta művészi invenciónak. B. Zs. 'MNG ltsz.: 89.55 T. sz. Kiállításunkon is szerepel. Kat, sz.: 183. 'Székely 1962. 103. Bezold, Wilhelm: német fizikus, müncheni egyetemi tanár, színelmélettel is foglalkozott.