Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

4P" 177. Tanulmány a Fürdő nő című képhez, 1890-es évek Studie zu dem Gemälde Badende Frau, 1890er Jahre Tempera, papír; 347x221 mm J.n. MNG ltsz.: 1915-1383 Proveniencia: Lándor Tivadar ajándéka a Szépművészeti Múzeum számára 1915-ben. Kiállítva: 1917 Szépművészeti Múzeum Lándor 19.; 1935 SzékelySzépművészeti Múzeum 77.; 1955 Székely VIII. terem 7b. Irodalom: H. O. 178. Vénusz születése, 1900 körül Die Gehurt der Venus, um 1900 Kerámia, tempera; 40,5x21 cm J.n. Hátoldalon: Lándor Tivadar gyűjteménye MNG ltsz.: 8547 Proveniencia: ajándék Lándor Tivadartól 1944-ben. Kiállítva: 1911 Székely (azonosíthatatlan) Irodalom: Hárs 1966. 298., 299. R: 8.; Bakó 1982. 48. R: kat.: 45. A Vénusz születése mitológiai témát dolgoz fel. A karcsú, lobogó hajú szépség a szerelem istennője, aki a mitológia szerint Ciprus szigetén egy kagylóból kilépve született. A nő jobb kezével haját fogja, bal kezének ujját szájához érinti, s karján lepel módjára kígyózik hosszú, sötét haja. A háttérben, az istennő lábánál, a cukorsüvegként csúcsosodó hegy mesebeli formája csak stilizált jelzése a tájnak. A női testet nem érzékelteti plasztikus modellálás, nincs fény-árnyék játék, csak a formákat körbeölelő fekete vonal uralkodik. A kissé lefelé hajtott fej, a mozdulat bája az aktnak istennőhöz illően magasztos jelleget kölcsönöz, s nagyon szemléletesen fogalmazza meg a szecesszió szépség és tisztaság utáni vágyakozását, a Pu vis de Chavannes művészetét idéző fenséges és némileg melankolikus nyugalommal. Székely egyedül ezen a művén jut közel a szecesszió szellemi lényegéhez, és nem csupán formailag közelíti azt meg. A kép a Zsolnay gyár műhelyében készült, feltehetően Székely 1894-es látogatását követően, amelynek során elkészítette Zsolnay Vilmos kerámia arcképét (kat. sz- '• 174).

1 'Kőhegyi 1971. 315-317.