Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

174. Zsolnay Vilmos arcképe, 1894 Bildnis des Vilmos Zsolnay, 1894 Pyrogránit, engob; 82x154 cm J.n. A kép alatti tábla felirata: Zsolnay Vilmos Keramikus 1894 Pécs, Janus Pannonius Múzeum ltsz.: 70.4 Proveniencia: vétel Zsolnay Margittól 1970-ben. Kiállítva: a Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításán Irodalom: Dömötör István: Zsolnaycentenárium. 1828-1928. Magyar Művészet, 1928. 367-368.; Nikelszky Géza: A Zsolnay gyár művészete. Pécs, 1959. 48.; Hárs 1966. 298. R.: 3. tábla; G. P.: A Zsolnay gyár 100 éve. Nők Lapja, 1968. december, 50. sz.; Kőhegyi 1971. 315-317. A festmény Székely kísérletező hajlamának, az újítások, új technikák iránti nyitottságának egyik bizonyítéka. 1887 és 1889 között hosszabb ideig Pécsett tartózkodott, és a pécsi székesegyház Mór- és Imre-kápolnájának freskó díszítésén dolgozott. Ekkor ismerkedett meg Zsolnay Vilmossal, akivel hamarosan jó barátságot kötött. Mindenekelőtt jó partnerek lettek egymás számára az új anyagok és új technikák kikísérletezését illetően. Az egyik ilyen technikai kísérlete volt az engobbal - színezett, híg agyagpép festett falikép, amelyet eleinte terrakottára vittek fel és kétszer kiégették. 1894 húsvétján Székely meglátogatta Zsolnay Vilmost, erről Zsolnay Vilmos két levele tanúskodik, amelyekben egy készülőben lévő kerámiafestmény előszöri, majd másodszori kifestésére kéri Székelyt.

1 A levelekből ugyan nem derül ki, hogy mely festményről van szó, de mivel a levelek 1894 márciusában keletkeztek, és a szóban forgó képen is ez a dátum van, valószínűleg a Zsolnay-portréról van szó. Zsolnay Vilmos (1828-1900) a pécsi Majolika- és Porcelángyár tulajdonosa és vezetője. A gyár számos újításában és találmányában jelentős része volt, így a legnagyobb hírnevet szerző eozin feltalálásában is, Wartha Vince mellett. A Székely által is felhasznált pyrogránit kőcserép teljesen az ő találmánya. Tehetsége és szorgalma révén a gyár világhírnévre tett szert. B. Zs. 'Kőhegyi 1971. 316-317. oldalakon közli a leveleket. Az első levélben arról értesíti Székelyt, hogy elküldte neki a pyrogránit lapot és a festékeket, amellyel a képet festheti. A második levélben pedig már a kiégetett kép visszaküldéséről tudósítja Székelyt és arra kéri, hogy a kiégetett lapot fesse felül, javítgasson rajta, és húsvéti látogatásakor majd újra kiégetik, amelynek már maga Székely is tanúja lehet.