Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

115. Táncosnő (színvázlat) Tänzerin (Farbskizze) Olaj, karton; 58x39,6 cm J. n. MNG ltsz.: L.U. 66.9 Proveniencia: Kiállítva: 1911 Székely XIII. terem 45.; 1955 Székely II. terem 9. Irodalom: Tükör, 1935. R.: 39. Szóban forgó képünk vázlatként készült a Táncosnő című festményhez, így a vázlat ténye bizonyíthatja, hogy a Táncosnő önálló mű. A modell beállítása hasonló, ruhája azonban világos színű és fodrozatának megfestése, az energikus, széles ecsetkezelés, a vázlatokban rejlő művészi invenció, felfogásbeli spontaneitás, a szemléletbeli frissesség bizonyítékai. B. Zs. Táncosnő, 1875 körül Tänzerin, um 1875 Olaj, vászon; 61x51,5 cm J. j. f.: Székely Bertalan MNG ltsz.: 55.352 Proveniencia: kimutathatóan 1925 és 1955 között Wolfner-gyűjtemény, majd Szépművészeti Múzeum. Kiállítva: 1895 Budapesti Országos Általános kiállítás 346. R: 106.; 1932 Műcsarnok: Barabástól - Vaszaryig. Az OMKT kiállítása. R.: 5. tábla; 1936 Nemzeti Szalon 137. R.: 137.; 1955 Székely II. terem 13.; 1969 BTM; 1970 MNG; 1971 Moszkva, Leningrád; 1989 Mannheim 8.; 1976-tól az MNG állandó kiállításán; 1998 BTM Irodalom: Vasárnapi Újság, 1885. október 18. 23. évf. 678.; Nagy 1911. 8.; Petrovics 1925. R.: 309.; Kende 1930. 3.; Genthon 1935. R.: 17.; Kőszegi 1932. 53. R.: 5.; Farkas 1936. 60.; Végvári 1955. R.: 492.; Haulisch 1964. 25., 26.; Bakó 1982. 72. R.: XIV.; Szabó 1985. 235. Székely 1870-es években kibontakozó életképfestészetének egyik ciklusa a Ledér nő élete címet viseli. Ezen sorozat darabjainak száma - legalábbis jelenlegi ismereteink szerint — jóval kevesebb mint a Nő é/eíe-sorozaté. A Táncosnő - Petrovics Elek feltételezése szerint — vázlatként készült valamely nagyobb műhöz.

1 Figyelembe véve azonban azt a körülményt, hogy Székely a legritkább esetben szignálta műveit, valószínűnek látszik, hogy a szóban forgó mű - mivel szignált - önálló darabja az említett sorozatnak. A képen lehajtott fejű táncosnőt látunk, aki fáradtan, csüggedten néz maga elé, összekulcsolt kezéből pénzjegy csúszik ki. A képen a témában rejlő realizmus romantikus kifejezésmóddal párosul. A vöröses alaptónus az érzelmek érzékeltetésének eszköze. A mű érzések sokaságának tolmácsolója, keserűség, belenyugvás, elfojtott indulatok egyaránt tükröződnek benne. 1 Petrovics 1936. 23.