Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY
97. Léda a hattyúval, 1871 és 1873 között Leda mit dem Schwan, zwischen 1871 und 1873 Olaj, vászon; 177x133 cm J. n. Magántulajdon Proveniencia: Székely Bertalan hagyatéka, majd 1935-től 1994-ig Légrády Ottó és örökösei. 1958 és 1994 között az MNG Letéti Gyűjteményében (L. U. 58.909), majd a jelenlegi tulajdonosnál. Kiállítva: 1871 Bécs; 1871 OMKT; 1873 Bécs 44.; 1874 OMKT; 1875 OMKT; 1900 Székely 58.; 1911 Székely XII. terem 22. vagy 25.; 1935 Székely II. terem 39. R.: 6. tábla; 1955 Székely III. terem 14. R.: 8. tábla (a letéti raktárnapló számával) Irodalom: Vasárnapi Újság, 1871. április 30. 18. évf. 18. sz. 225.; Festészet. A képző művészeti tárlat kiállítása. Hazánk és a Külföld, 1871. május 4. 7. évf. 18. sz. 164.; László 1871. 485.; Athenaeum, 1874. január 8. 2. évf. 2. sz. 108-109.; A képkiállításon. Fővárosi Lapok, 1875. január 9. 12. évf. 6. sz. 24.; Lyka 1900. 138.; Lándor 1905. 858.; Vasárnapi Újság, 1910. augusztus 28. 57. évf. 35. sz. R: 722.; Bölöni 1911. 78-79.; Nagy 1911 Élet 11-13.; Jajczay 1936. 137.; Soltészné 1936. 5.; Dobat 1955. 9., 36.; Haulisch 1964. 26.; Bakó 1982. 38. A mitológiai téma Székely táblaképfestészetében ritkán fordul elő. A késői műveken, főképp falképeken, illetve az azokhoz készült vázlatokon megjelenő magyar mitológiai ábrázolástípusain kívül mindössze egy korai gyógyszertári cégérképe ismeretes Aesculap és a párkák címmel. 1 A Léda a hattyúval szintén a görög mitológiából veszi a témáját: Tyndareos spártai király leánya, Léda olyan szép volt, hogy Zeusz, a görög főisten beleszeretett és hattyúvá változva tette őt magáévá. A téma által sugallt és az előadásmódban visszafogottan, de mégiscsak érvényesülő erotika mellett a legszembetűnőbb a két test kígyózó vonaljátéka. Az egész kompozíció lenyűgöző ritmusa a fényárnyék ellentétpárból adódó feszültséggel kiegészülve a kompozíciónak monumentális és mozgalmas hatást kölcsönöz. A kortárs és a későbbi kritika is megérezte a képben a gondolati-szellemi alkotóműhelyt, a kísérletező hajlamot, amelynek eredményeképpen a Léda a hattyúval egy művészi absztrakció terméke, és nem egy erotikus jelenet érzéki megörökítése. Más kérdés, hogy a kép érzelemmentes hűvösséget sokan nem a teoretikus hajlam megnyilvánulásának, hanem a német hatásnak tulajdonították. Ezt rója fel Székelynek Nagy Sándor, aki - tegyük hozzá - a legnagyobb elismerés és tisztelet mellett „germán betegség"ről beszél a Léda a hattyúval kapcsán, és ugyanezt teszi László Mihály, a Fővárosi Lapok cikkírója is az 187l-es bécsi bemutatáskor: „A Léda is technikával van csinálva, színezése gazdag, hanem (...) költészetének más tere van, s ilyesmivel csak ott áll ahol a Feuerbach >Paris<-a és >Médeá<-ja." 2 A kortárs kritika tehát érezte, de nem értette a témához egyébként kevésbé illő racionális előadásmódot. A Léda a hattyúval egyike Székely azon kompozícióinak, amelyekkel a leghosszabb ideig foglalkozott. A legkorábbi, 1857-ből származó vázlatrajz az Ifjúkori naplóban található. 3 1871-ben a bécsi Künstlerhausban pedig már bemutatott egy véglegesnek mondható Léda-variációt. 4 Két évvel később bemutat egy Lédát a bécsi világkiállításon is, de pontos adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a két kép azonos-e, vagy ez utóbbi már új variáció. 5 187.3-ban több Léda is készen volt, erre utal az 191 l-es kiállítási katalógus írója is, de szintén nem azonosítható, hogy melyik kép volt a bécsi kiállításon.' 1 Mindezek alapján csupán feltételezhető, hogy a kiállításunkon szereplő kép azonos az 1871 és 1873 között keletkezett változatok valamelyikével. A feltételezés azért is valószínű, mert tudjuk, hogy a téma még a fenti dátumok után is foglalkoztatta a festőt. 1876-ból ismeretes egy vázlatrajza és ezen kívül számos olyan rajz és olaj tanulmány, amely nincs datálva. 7 A kiállításunkon bemutatásra kerülő Léda-variáns olajfestmény változata mutatja a tanulmányok, vázlatok közötti meglehetősen nagy stílusbeli eltéréseket. Ebből arra következtethetünk, hogy még az 1880-as és 1890-es években is készültek képek e témáról. 8 B. Zs. 1 Horváth Janka: Székely Bertalan fiatalságából. Vasárnapi Újság, 1910. 771. (részletesebb elemzését lásd a tanulmányban). 2 László 1871. 185.; Feuerbach említett műveihez való hasonlítás egyébként kizárólag a kép érzelemmentes előadására vonatkozhatott, mivel sem stílus- sem kompozícióbeli hasonlatosság nincs az említett művek és a Léda a hattyúval között. ^Ifjúkori napló. MNG Adattár, ltsz.: 19151760. 345. Két Léda-vázlat van egymás alá ragasztva. A felső alá 1856-os évszám van ugyan írva, de az utolsó szám nem olvasható pontosan, az alatta lévőnél 1857 és ez alatt kétszer áthúzva áll: „Első". 4 Vasárnapi Újság, 1871. április 30. 225. 5 1873 Bécs (kiállítási katalógus) 44. "1911 Székely 7. 7 Az MTA Könyvtárának Kézirattárában található vázlatkönyvben: Ms 5006/13-as füzet. s A múzeumi és magántulajdonban lévő, illetve a csak reprodukcióból ismert olajvázlatok, tanulmányok és variációk száma közel húsz, a rajzvázlatok nélkül.
