Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

Székely az 1860-as években számos irodalmi alkotást, elsősorban költeményt illusztrált. Vörösmarty, Eötvös, Petőfi, Arany János verseihez készültek rajzok, amelyeket a különböző verses díszkiadások megjelentetéséhez rendeltek meg tőle. Arany János 1853-ban írt balladájához Székely 1864-65 folyamán készíthette az illusztrációkat. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1865-ben kiadott műlapjain a sorozat három darabja látható; s az eredeti műalkotás ezúttal sem ismert. Nem tudható, hogy a sorozat csak a Társulat megbízásából készült el, vagy volt-e valamilyen előzménye Székely munkásságában. A Pesti Napló tárcaírója, Balogh Zoltán ismerteti mindhárom rajzot, s a drámai költemények illusztrálásával kapcsolatos problémáit is megfogalmazza. Ennek alapján kritikával illeti a sorozat első és harmadik darabját: az első képen olyan jelenetet ábrázol a festő - Ágnes szeretője a háttérben kivonszolja a férj holttestét, míg Ágnes riadt, zavarodott arccal húzza le a lepedőt az ágyról -, amely a költeményben nem is szerepel, s Arany csupán a költészet eszközeivel utal az előzményekre. A harmadik képen a vers lírai, szomorú befejezését az őrült asszony tárgyszerű ábrázolásával Székely nem tudta érzékeltetni: „mi költőileg szép, mert a távolban, hová a költészet viszi, a képzelet azt alkotja belőle, amit akar, festőileg, mint előttünk álló torzkép - visszataszító." A sorozat középső darabjáról így ír: „legsikerültebb és legfestőibb a második képlet. Ennek alakja vonzó és részvétet költő; rajza szép, a vonalak hullámzása kellemes és a lélektani mozzanat, midőn a leplen levő vérfolttól visszaborzad, megdöbbentő." Mindez csak a litográfiákra vonatkozik, amelyek azonban szükségszerűen sokkal merevebb alkotások, mint egy festmény vagy egy tanulmány, vázlat. H. O. 56. Ágnes asszony III., 1865 Frau Agnes III., 1865 Színes litográfia; 415x330 mm Felirat 1.: A magyar képző művészeti társulat albumlapja 1865.; b. 1.: Székely Bertalan szerkezete és rajza; j. 1.: Nyomt. Röhn és Grund, Pesten. 1865; középen: Ágnes asszony III. MNG ltsz.: 1905-2282 Proveniencia: Perlaki Károly hagyatékából 1905-ben került a Szépművészeti Múzeumba. Kiállítva: 1922 Szépművészeti Múzeum 186.; 1995 MNG II. 3b. 8. R.: 265. Irodalom: Balogh Zoltán: Ágnes asszony. Pesti Napló, 1866. november 17. oldalszám nélkül; Szmrecsányi 1911. R: 109.