Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

49. Anyai őrszem, 1863-1866 (Az anya őrszeme; Lovagló gyermek tévesen: Özvegy és gyermeke) Mütterliche Wachsamkeit, 1863-1866 (Das wachende Auge der Mutter; Reitendes Kind - irrtümlich: Witwe mit ihrem Kind) Olaj, vászon; 47,5x75 cm j. n. Magántulajdon Proveniencia: 1900-ban dr. Hirschfeld Antal, később Emmanuel Lászlóné, majd a jelenlegi tulajdonos. Kiállítva: 1866 OMKT; 1867 Párizs 9.; 1869 OMKT; 1900 Székely 62.; 1911 Székely XIII. terem 34.; 1955 Székely I. terem 29.; 1981 MNG 262. Irodalom: Koszorú, 1863. június 19. 71.; OMKT kiállítása. Fővárosi Lapok, 1866. december 30. 3. évf. 297. sz. 1215.; Képzőművészeti Társulat. Műcsarnok, 1868. 87.; Képzőművészeti Társulat. Műcsarnok, 1868. 152.; Vasárnapi Újság, 1869. április 4. 16. évf. 14. sz. 189.; Vasárnapi Újság, 1869. május 7. 16. évf. 19. sz. 289.; Nefelejts, 1869. 252., 550.; Családi Kör, 1869. március 14. 11. sz. 259.; Fővárosi Lapok, 1869. március 9. 6. évf. 55. sz. 219.; Fővárosi Lapok, 1869. március 10. 6. évf. 56. sz. 223.; Fővárosi Lapok, 1869. május 19. 6. évf. 112. sz. 447.; Fővárosi Lapok, 1869. november 10. 6. évf. 257. sz. 1029.; Vasárnapi Újság, 1910. augusztus 28. 35. évf. 57. sz. 723.; Keleti 1867. Újraközölve: Keleti 1910. 212.; Nagy 1911. 6.; Szokolay 1926. 528.; Szenüványi 1935. 780.; Sinkó Katalin: Anyai őrszem. In: 1981 MNG (kiállítási katalógus) II. kötet 363.; Bakó 1982. 31. R : kat.: 6. A festmény egyike Székely legkorábbi életképeinek, s része annak a sorozatnak, amely az anya-gyermek kapcsolat ábrázolásával, érzelmi megjelenítésével foglalkozik. A kép a triptichon formát követi, s három, időben egymást követő jelenetet örökít meg, balról jobbra haladva. A három jelenetet a néző egységes egészként érzékeli, bár az előadás epikus, s irodalmi hasonlattal élve leginkább a dráma szerkezeti felépítését követi, amint ezt maga Székely Bertalan is megjegyzi egy hasonló „sorozatkép", Moritz von Schwind A szép Meluzina című művéről írott elemzésében.

1 Az Anyai őrszem keletkezésében azonban nem annyira irodalmi mű, mint inkább egy személyes élmény játszott közre, amelyre Székely egyik feljegyzése utal: „Phantasztikus lóhoz hasonló fa az állatkertben. Egy ilyen fa látásakor jutott eszembe a rajta lovagló gyerek 1876-ban Enyeden, amely ötletből nőtte ki magát, az Anyai őrszem."

2 Az 1876-os dátum nyilvánvalóan elírás, valószínűleg eredetileg 1858 volt, annál is inkább, mivel az Ifjúkori napióban az 1858-ra datált rajzok között megtalálható a fatörzsön lovagló gyermek figurája.

3 A kép elsősorban a figurák, különösen az anya mozgásával, mozdulatával közvetíti az érzelmeket. Ez különösen jól érvényesül a középső képtérben, ahol kezét feltartva rohan a vízben fuldokló gyermeke felé, égnek emelt kezeire szinte motívumként válaszol az előtte lévő kiszáradt fatörzs égnek meredő