Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

csarnok májusi, júliusi és a Vasárnapi Újság decemberi számában, egy nemzeti képtár alapításához kérve a közönség segítségét, mintegy harmonizálva Székely hasonló ötletével, amelyről Eötvös Józsefnek levélben számolt be.

7 Lelkesítő szavaival a nemzeti önérzetre kíván hatni: „A művészet nagy eszmék és nemes czélok eszköze (...) Nemzeti önérzetünk az, minek fennmaradásunkat köszönjük és minden mi korunkban (...) azt fenntartja, legyen dal, kép vagy szobor, egyaránt megérdemli pártolásunkat."

8 Zichy Lívia buzgalmát siker koronázta, így a Fővárosi Lapok örömmel számolt be arról, hogy a képet 1863-ban a Nőegylet megvásárolta és a múzeumnak ajándékozta. B. Zs. 1 Brodarics István: Igaz leírása a magyaroknak a törökökkel történt mohácsi összecsapásáról. Pozsony, 1527. In: Katona (szerk.) 1976. 30. - Brodarics is ír a Marót körüli pusztításokról és a kis magyar csoport hősies harcáról, de Doboziról nem tesz említést. : Dobozi egytelkes nemes volt a Fejér megyei Egyházastabajdról. Feleségének, Ilonának a külső Szolnok megyei Farnoson volt birtokrésze. A Marót melletti harcok 1526. szeptember 13. és 15. között folytak. Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. A mohácsi csata. In: Katona (szerk.) 1976. 76-77. ! Révai Nagy Lexikona 17. kötet 319. ' MTA Kézirattár Ms 4756/112.V. ' MTA Kézirattár Ms 4756/113 V. - A levélhez magyar viseleteket tartalmazó rajzok tartoznak. " Az ikonográfiái előzményeket lásd a jelen katalógusban, A nemzeti képcsarnok képei című alfejezetben. ' Eötvös és Székely több alkalommal is levelet váltott 1861 és 1862 között. Eötvös 1862. februári leveléből derül ki, hogy Székely egy nemzeti képcsarnok tervével fordult hozzá. Eötvös az ötletnek örül, s bár akkor kivihetetlennek tartotta, lehetőség szerint mindenben támogatta Székelyt, hogy nagy történeti képciklustervét megvalósíthassa. Lásd: Radocsay 1942. 238. s Zichy 1862.