Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek

Akt teraszon, 1908 {Balkonon meztelen nő; Balkon; Nő verandán; A veran­dán; Terrasz) Nude on the terrace, 1908 Olaj, karton; 74x54 cm J. j. I.: Rónai Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum ltsz.: 95.97 Proveniencia: Wertheimer Adolf tulajdona, 1 majd dr. Gyurkovics Ti­bor 2 gyűjteményében. Kiállítua: 1911 Rippl VI. terem 17. (Balkonon meztelen nő); 1911 de­cember Berlin, Paul Cassirer, Winterausstellung 56. (Frau auf dem Balkon); 1923 Rippl 92. (Balkon); 1931 Ernst Múzeum aukció XLVI. 423. (A verandán); 1946 Árverési Csarnok aukció 121., 468. (Terrasz); 1961 Rippl MNG 73.; 1968 Tihany 31. R. Irodalom: Pewny 1940. 126.; Genthon 1958. 28. R.: 31.; Bernáth 1976. 186. R.: 185.; Genthon 1977. 19. R.: 55.; Szabadi 1978. R.: 54.; Keserű 1982. 11., 58. R.: 22.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/2463 A Rippl-életműben ritka impresszionisztikus alkotást Pewny Denise és Genthon István is 1909-re datálja, de a kép egységes felülete, a kontúrok puhasága, a vibráló fény-árnyék játék egy konkrét és nagyon személyes él­mény friss benyomásait sugározza, ezért valószínűbb, hogy az 1908-as adriai kirándulás közvetlen emlékét őr­zi. Az álló formátumú, szűk képkivágatú festmény elő­terében meztelen, puha húsú, telt nő fektéből felülve egyik karjára támaszkodik. Mögötte a hófehér abrosszal letakart asztal, majd az erkély korlátjának játékos ara­beszkje, a tenger azúr csíkja fölött a hegyek szürkés, kékkel csíkos vonulata zárja le a teret. A néző messzire szaladó tekintetét a kép felső részén megakasztja a nap­ernyő élénk okker-sárga csíkos szövete. Az asztalon né­hány tárgy bensőséges légkört teremtő, lazán odavetett, jelzésszerű foltja látható. A szakirodalomban az addig kevés figyelemre mélta­tott képet először Genthon István reprodukálta, ő hívta fel a figyelmet a festmény „szinte leheletfinom, rafinált elrendezésére", mely egészen különleges térélményt nyújt. Az 1910 körül keletkezett, az érett „kukoricás" korszakból való képek síkszerűségével és dekorativitásá­val, melyet az erőteljes kontúrral körbefogott, tiszta szí­nekkel kialakított foltok hoztak létre, itt még nem talál­kozunk. A puha ecsetvonásokkal, ragyogó színekkel ér­zékeltetett vibráló atmoszféra, a kékek különböző árnya­latai, a test gömbölyű, lágy formái a mediterrán nyár va­rázsát idézik. Hasonló életérzést sugall az 1909-ben fes­tett Fésülködő nő aktja, a kép vattapuhaságúnak ható felülete (kat. sz.: 88.). F. M. A Rippl-Rónai kortárs Wertheimer Adolf (1868-1955) ismert bankár­ként kiváló műgyűjteménnyel rendelkezett (képzőművészeti és ötvös tárgyak), az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatója­ként sokat tett a magyar kultúráért. Gyűjteményében számos Rippl­kép volt. 2 Belgyógyász szakorvos, gyűjteményében elsősorban a nagybányai festészet volt képviselve. Teljes, százhetven képből álló képzőművésze­ti anyagát a mosonmagyaróvári múzeumra hagyta. 88. Fésülködő nő, 1909 (Intérieur női akttal) Woman combing herself, 1909 Olaj, lemezpapír; 83 x 104 cm J. j. I.: Rónai 09 Magántulajdon Proveniencia: Káldy Jenő gyűjteménye; a 11. világháború alatt az el­hurcolt, majd 1947-ben az Egyesült Államok hadserege által vissza­szállított műkincsként a Szépművészeti Múzeum letéti anyagába ke­rült. Kiállítva: valószínűleg 1911 Rippl II. terem 27. (Fésülködő kövér nő); 1914 A Szent-György-Céh. Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesüle­te XV///. Művészeti Aukciója. 907. (Fésülködő nő); valószínűleg 1934 Ernst Múzeum Aukciói L. 243. (Interieur fésülködő lánnyal); 1952 Rippl 111. (Interieur fésülködő növel. Szépművészeti Múzeum letéti anyag) irodalom: A Gyűjtő, 1914. 3-4. sz. 136. R.: 138; Genthon MTA MKCS-C-l-36/2464 Rippl-Rónai 1909 körüli intérieurjeire jellemző a mű kompozíciójának képi tér-koncepciója A képszerkezet a jobbról keretelő paraván erőteljes vertikálisára és a fal fehér csíkjának horizontálisára támaszkodik. A kettő kapcsolata egyben bizonytalanná teszi a térbeli viszony­latokat, ami végül az előtér és a középtér összesűrítésé­vel a síkot hangsúlyozza. A kartonra festett ecsetvoná­sok az „értelmes pettyekből összeálló" 1 képfelületre mintha a színes népi kelme szövéstechnikáját terjeszte­nék ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom