Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - KESERŰ Katalin: Műfajok és műtípusok Rippl-Rónai művészetében

mében 1850-1867. In: Irodalomtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 1985. 130-159. 54 Összefüggését Vuillard festményeivel illusztrálja Russsel 33. sz. jegyzetben i. m. 49.: „Egy karosszékben alvó figura Vuillardnál ugyanúgy a világ közepe, mint Hugo Ruy Blas-ja." 65 A nagyvárosi témakör más előképeiről a nabiknál: Perucchi-Petri 25. sz. jegyzetben i. m. 82-86. 66 Russel 33. sz. jegyzetben i. m. 12., 19-20., 53., 84. 67 Vuillard-tól e kép párhuzama a Két nő lámpa mellett című lehetne, ugyancsak 1892-ből. 68 Vuillard egyik kedves könyvéből, Duranty La Nouvelle peinture-]ébö\ idézi Russel 33. sz. jegyzetben i. m. 17. 69 Zucker 45. sz. jegyzetben i. m. 175. 70 Az életképről mint „álló kép"-ről Zádor Anna: Az életkép. In: 1. sz. jegyzetben i. m. 94. Rippl mellérendelési elvéről Csengeryné 1963. 141. 71 A tárgyak elevenségéről Ripplnél uo. 142.; Vuillard-nál: Hofmann 2. sz. jegyzetben i. m. 186.; a korban, Schopenhauer nyomán: Hofmann 54. sz. jegyzetben i. m. 169. Schopenhauer jelentőségéről Franciaországban az 1880-90-es években Cheetham 10. sz. jegyzetben i. m. 15-20. 72 A rálátásos kompozíció japán eredetéről Bonnard-nál, Vuillard-nál lásd PerucchiPetri: 25. sz. jegyzetben i. m. 37., 128. 73 Japán eredetéről Maurice Denis-nél uo. 179. 74 Denis jellegzetes motívumai a virágot szakító nőalak és a lassan vonuló nők. üo. 169., 175. 75 üo. 189. ezt locus amoenusnak nevezi a szerző, Denis-vel kapcsolatban. 76 A pont-aveni-körben Gauguin Látomás mise után (1889) című képe meghatározó, valóságos és irreális teret azonosító kompozíciója miatt. Jelentőségéről Jaworska, Wladislawa: Gauguin and the Pont-Aven School. London, 1972. 20.; képteréről Boyle-Turner 21. sz. jegyzetben i. m. 14. Ripplnél és a nabiknál a japán művészet nyitott perspektívájának átvételével számolhatunk, Perucchi-Petri 25. sz. jegyzetben i. m. 55-72. értelmében. " Virág, gyümölcs és nőalak azonosításának beszédes szimbolikája M. Denis-éhez hasonlítható {Három fiatal hercegnő, 1893). 78 A szimbolisták (Puvis de Chavannes és a Gauguin-kör) „eredendő tisztaság felé" fordulásáról Delevoy, Robert L: Symbolists and Symbolism. Mew York, 1978. 157-162. De feltételezésem szerint a kettős album (Les Vierges, Les Tombeaux) képeihez felkért szövegíró, George Rodenbach személye és írói múltja (a szerelem és halál összefüggéséről szóló Bruges-La-Morte című 1892-es műve) is a kifejezetten szimbolista tematikához kapcsolja Rippl és Knowles művét. (Lásd Delevoy i. m. Eros és Thanatos című alfejezetét.) 79 Abel 35. sz. jegyzetben i. m. 40-58. foglalkozik a költészet vezető pozícióját meghatározó lessingi teória 19. századi változásával a festészet és a költészet egyenrangúsodásáig. A művészetek egynemúsödéséről még Komlós Aladár: A szimbolizmus. Budapest, 1965 80 Balogh 1963, 1964 81 Árkádia és a Paradicsom mint az újjászületés lehetőségét hordozó helyek a Symbolist Europe című katalógusban, Toronto, 1995. VI fejezet. (Szerk. Clair, Jean.) Ripplnél így ars poetica értékűnek vehetjük azonosításukat. 82 A testi szépség szerepéről a platonizmusban Klaniczay Tibor: Hagyományok ébresztése. Budapest, 1976 83 Párhuzamként említhető Vuillard ún. Desmarais-pannója: Nörszök és gyerekek parkban, 1892. Rippl-Rónai reménykedett több hasonló megbízásban: Rippl-Rónai 1957. 66. 84 Gábor Eszter-Nagy Ildikó-Sármány Ilona: A budapesti Schiffer-villa. Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója. In: Művészettörténeti Értesítő, 1982. 2. sz. 81. 85 Csengeryné 1963. 145. 86 Rippl-Rónai 1957. 60. 87 üo. 80. 88 Bernáth 1991. 283. a polgári szentimentalizmusról 89 Csengeryné 1963. 141.; Bernáth 1991. 284. új témakörként határozza meg a századelő intérieurjeit. 90 Zucker 45. sz. jegyzetben i. m. 225-226. 91 A korábban Knowlesszal azonosított férfi Maillolnak látszik. 92 Az intimizmus később is használatos fogalom: átmenet stílus- és műfajkategória közt. In: Barazetti-Demoulin, S.: Maurice Denis. Paris, 1945. A szerző anyaság- és születésképeket, viziteket és gyerekképeket, öltözködés-témát kapcsol ide. Ez megfelel Zucker 45. sz. jegyzetben i. m. 226. eredeti intérieur-témáinak: Mária születése, gyermekszoba-képek, vizitáció. Rippl munkásságában a Krisztus születése (faliszőnyegének alsó képe) kapcsolódik szorosan a műfaj gyökeréhez. 93 Bernáth 1994. 169. inkább a dekoratív, síkszerű, 90-es évekbeli munkákkal látja rokonságukat. 94 E szisztémáról Vuillard-nál in: Perucchi-Petri 25. sz. jegyzetben i. m. 102. Rippl az Alföldi temető című képén alkalmazta először, elsősorban a kép vertikális berácsozásaként. E módszerről: Wichmann, Siegfried: .Vergitterungen" im Landschaftsraum des japanischen Holzschnittes und westlicher Malerei im 19. Jahrhundert. In: Weltkulturen und moderne Kunst. Kiállítási katalógus. München, 1972. 227-231. 95 Genthon 1958, 36. mintegy 750 darabról tud. 96 A neoplatonizmus a hagyományos értelemben nem ismeri a tájképet, így Rippl körében ritkán művelt műfaj. 97 Clair 81. sz. jegyzetben i. m. 20. épp ezt tartja a szimbolizmus (sym-bolon) eredeti jelentésének: a lélek és a világ egyesítését. 98 Rippl-Rónai 1957. 61-63. vall ennek az élménynek jelentőségéről. 99 Clair 81. sz. jegyzetben i. m. V. fejezete (Új birodalmak) az iparművészet felé történt expanzióról. Hofmann 54. sz. jegyzetben i. m. 23. ezt (a stílussal összefüggésben) nevezi a szintézis művészetének. A színház és irodalom a Revue Blanche profiljának megfelelően a társaság témája volt. Rippl közelében elsősorban Vuillard-t, Lugné-Poe barátját és műteremtársát érintette, aki dolgozott is a Théâtre de l'CEuvreben, Lugné-Poe színházában. 100 Rippl-Rónai 1957, 89., 91. 101 Keserű 1973. 581-583. 102 Russell, John: The Meanings of Modern Art. London, 1991. A titkos forradalom című fejezete az impresszionizmusról és posztimpresszionizmusról; Rosenthal, Mark: Abstraction in the Twentieth Century: Total Risk, Freedom, Discipline. Kiállítási katalógus, New York, 1996. 1. fejezete (Into the Twentieth Century) az absztrakció előzményének a szecessziót (és Monet-t) tartja; Arnason, H. H.: A History of Modern Art, London, 1969. 2. fejezete (Transition to the Twentieth Century) foglalkozik az említett irányzatokkal; Read, Herbert: Modern festészet, Budapest, 1959 első fejezete A modern művészet eredete címen foglalja össze az art nouveau, a japanizmus, Gauguin és köre jelentőségét. 103 Sedlmayr, Hans: A modern művészet bálványai, Budapest, 1960. 1. fejezete 104 Greenberg, Clement: The Crisis of the Easel Picture. In: Partisan Review 1948. Winter 105 Hofmann 54. sz. jegyzetben i. m. 144. IOb A perspektíva és jelentésének változásairól Panofsky, Erwin: Die Perspektive als „symbolische Form". In: Vorträge der Bibliothek Warburg 1924-25. Leipzig, 1927. 258-330. 107 Hofmann 2. sz. jegyzetben i. m. 8. 108 Kiss Endre: Szecesszió egykor és ma. Budapest, 1984. 11.