Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - KESERŰ Katalin: Műfajok és műtípusok Rippl-Rónai művészetében

JEGYZETEK ' Művészet Magyarországon 18301870. Kiállítási katalógus. (Szerk. Szabó Júlia-Széphelyi F. György.) Magyar Memzeti Galéria, Budapest, 1981 2 Hofmann, Werner: A földi paradicsom. Budapest, 1987 3 Das offene Bild. Aspekte der Moderne in Europa nach 1945. Kiállítási katalógus. (Szerk. Franz, Erich.) Münster, 1992 4 Gehlen, Arnold: Kor-képek. Budapest, 1987. 24. 5 Heidegger, Martin: A műalkotás eredete. Budapest, 1988; Gehlen i. m. 22-24; Németh Lajos: A mű és a történelem. In: Minerva baglya. Budapest, 1973. 27-84. 6 Lásd Bernáth Mária, Szabadi Judit és Keserű Katalin írásait a Válogatott bibliográfiában. 7 Chassé, Charles: Les Nabis et leur temps. Paris, 1960 8 Sérusier, Paul: LABC de la peinture. Paris, 1921; Denis, Maurice: A szimbolizmustól a klasszicizmusig. Budapest, 1983. Az anyagok, tárgyak, szövegek, a tér- és időbeliség szerepéről, a mű csendéletszerű decentralizálásáról a kortárs művészetben lásd a 3. sz. jegyzetben i. m. fejezeteit. 11 Denis, Maurice: A neotradicionalizmus meghatározása. 1890. In: 8. sz. jegyzetben i. m. 25.: ,Véssük emlékezetünkbe, hogy egy kép - mielőtt csataló, meztelen nő vagy valamilyen történet lesz belőle - lényegében nem egyéb, mint egy bizonyos csoportosítás szerint elrendezett, színekkel beborított sík felület." A társadalmi funkció szerinti műtípusok tárgyalása Németh 5. sz. jegyzetben i. m. alapján: rituális-mágikus, klasszikus-autonóm, szubjektív-romantikus. 10 Cheetham, Mark A. esszenciális képként határozza meg ezt a századvégre jellemző típust. The Rhetoric of Purity. Cambridge, 1991. 32 11 E tevékenységükről általában például Humbert 1954 12 E típusmeghatározás Gombrich, Ernst H.: Meditations on a Hobby Horse. London, 1963. 1-11. alapján, mint a modern előtti művészet jellemzője. 13 Az utóbbi típus Gehlen 4. sz. jegyzetben i. m. alapján, mint az eszmei, a reális típusokat követő új műtípus. 14 Argan, Carlo Giulio javasolja ezt a módszert Ideology and Iconology című tanulmányában. In: The Language of Images. (Szerk.: Mitchell, W. J. T.) Chicago, 1980. 4. 15 Rippl-Rónai 1957. 59. 16 A Merengőt a kiállítás műtárgyjegyzéke 1892 körűire datálja. A feltételezett litográfia nem ismeretes. 17 Keserű 1973; Pálosi 1984 18 Knowlesról Rippl-Rónai 1957. 50. A neoplatonizmus jelentőségéről Cheetham 10. sz. jegyzetben i. m. Előszó és első fejezet; Rippl-Rónai levele: Genthon 1969. 143. 19 Genthon 1977. 19. 20 Rippl-Rónai 1957. 65; a csukott szem mint a spirituális látás jelképe O. Redonnai, in: Mesley, Roger J.: Odilon Redon. Disszertáció, 1983. Toronto university, 9. Redon hatásáról a nabikra: uo. 1. 21 Caroline Boyle-Turner idézi Judith Molard-t. In: Le cercle de Gauguin en Bretagne 1894. Kiállítási kat. (Szerk.: Catherine Puget.) Pont-Aven, 1994. 10. 22 Erről Cheetham 10. sz. jegyzetben i. m. 4-5. 23 üo. 6-12. 24 Rippl nem ellenezte a pont-aveni iskolához sorolását. In: Rippl-Rónai 1957. 44. 25 Perucchi-Petri, Ursula: Die Nabis und Japan. Das Frühwerk von Bonnard, Vuillard und Denis. München, 1976.41-42. 26 A mozaikok hatásáról Keserű Katalin: Hatvány Lajosné Rippl-Rónai gyűjteménye. In: Műgyűjtő 1974. 1. sz. 2. 27 Hajlanék a feltételezésre, hogy Rippl 1910-ben Párizsban megismerte Bergson munkáját, s hogy így az ő újabb metafizikájával hozzam kapcsolatba Rippl 1910 körüli festészetét. 28 Rippl-Rónai 1957. 30-31. 29 A japán művészet európai hatásáról Dufwa, Jacques: Winds from the East. Stockholm, 1981 30 Rippl-Rónai 1957. 59. 31 Előzményei közül Manet grafikai hatású festményei nem érvényesítették az önálló rajzvonalat, és Seurat fekete-fehér sorozata előtanulmánynak tekinthető a későbbi színes képekhez. A rajznak Bonnard művészetében volt hasonló szerepe a 90-es években, de Perucchi-Petri 25. sz. jegyzetben i. m. Pierre Bonnard című fejezete szerint Ripplnél jobban követve a japán példát. 32 Rippl-Rónai 1957. 40. Pewny 1940 állítását, miszerint Sérusier enyves festői eljárását alkalmazta volna Rippl a vékony festésnél, nem támasztják alá a katalogizált Ripplművek technikára vonatkozó adatai. Sérusier-nek is csak a tojásfestékkel készült műveire vonatkozik ez. Ripplvel kapcsolatban pontosabb lehet Petrovics [1942.] XVI. a „semleges festékréteg" a rajz lekötésére szolgál. Vuillard viszont gyakrabban használt enyvet, de csak díszletfestései nyomán, 1893-tól. 33 Idézi Russell, John: The Vocation of Edouard Vuillard. In: Edouard Vuillard 1868-1940. Kiállítási katalógus. Toronto, 1971. 23. 34 Bernáth 1976. 78. szerint a Vuillardműnél Ripplé egy évvel későbbi. Preston, Stuart: Edouard Vuillard, New York, 1985. 10-11. viszont mindkét Vuillard-művet 1891re datálja. Ezért talán helytálló Keserű 1982. 7. feltételezése arról, hogy a művek együtt készültek. 35 Abel, Elizabeth: Redefining the Sister Arts című tanulmánya a 18. század végétől eredezteti a mimetikus művészet változását, majd Delacroix-tól a költői és prózai nyelv megkülönböztetését, s Baudelaire Delacroixról szóló írásaitól az ábrázolóét és az evokatívét. In: The Language of Images 14. sz. jegyzetben i. m. 39., 46., 47. 36 Közös munkájukról és kiadványukról lásd: Rippl-Rónai 1957. 76-77. 37 Lázár 1906. 203. 38 Másként vélekedik Bernáth 1991. 284: kaposvári első korszakában a kontúr eltűnik Rippl képeiről. 39 Rippl-Rónai 1957. 34., 109., de Rippl tulajdonában volt Redon-mű is: A művészház 1910-es nemzetközi impresszionista kiállítása, 47. 24. tétel 40 Rippl-Rónai 1957. 37. 41 Uo. 48. 42 üo. 88-89. 43 Salomon, Jacques: Vuillard's Technique. In: Edouard Vuillard 33. sz. jegyzetben i. m. 137-140. Gauguin körében ez gyakori eljárás volt, lásd például Maxime Maufra 1894-es műveit, akit Gauguin avantgardistának nevezett egy neki dedikált képén. Később, főként már Magyarországon készült művein Rippl is alkalmazta, a színértékek fokozása érdekében. 44 Genthon 19. sz. jegyzetben i. m. 23. 1100-ra teszi portréinak számát. * Zucker, Paul: Styles in Painting. New York, 1963. 127. 46 Rippl-Rónai erre számos helyen utal. In: Genthon 1969. 136., 138., 140. 4/ Keserű Katalin: „Légi semmi" és „állandó alak". Dante a magyar szecesszióban. In: Irodalomtörténet, 1986. 4. sz. 851-876. 48 Rózsa György: Arcképfestészet. In: 1. sz. jegyzetben i. m. 117. 49 Horváth 1995. 19. 50 Rippl-Rónai 1957. 65. 51 üo. 54-55. 52 Vuillard láthatta a képet kiállítása előtt is. 53 Redon imaginativ világa egészében különbözik attól, ahogyan Albert Aurier jellemezte Gauguint 1891-ben a Mercure de France-ban. In: Lucie-Smith, Edward: Symbolist Art. London, 1972. 59. A 90-es évekre még inkább Mallarmé azon elve jellemző, miszerint „a művészet csupán utalhat és sugalmazhat". In: Wellek, René: A szimbolizmus elnevezése és fogalma az irodalomtörténetben. Helikon, 1968. 2. sz. 216. Mallarmé pedig Rippl egyik példaképe volt. 54 Hofmann, Werner: Turning Points in the Twentieth-Century Art: 1890-1917. New York, 1969. 144. értelmében, ugyanígy Cheetham 10. sz. jegyzetben i. m. Előszava és a „Platón barlangján kívül: »Absztrakcio« a késő 19. századi Franciaországban" című fejezete megtisztításnak és egyszerűsítésnek nevezi azt a folyamatot, melynek során az absztrakció született. A lebegő képtérről mint japanizmusról Perucchi-Petri 25. sz. jegyzetben i. m. 66-69. 55 A Natanson-portré datálását segíti Vuillard fotója Natansonékról 1898-ból. In: Preston, Stuart 34. sz. jegyzetben i. m. 26. Vuillard gyakran festett fotó után. E fotója és a Rippl-portré egyezése arra utal, hogy ettől Rippl sem idegenkedett. Lásd e dolgozat A kép című részét is. 56 Datálja Zibolen 1962. 85. 57 A közelkép japán eredetéről a nabik körében Perucchi-Petri 25. sz. jegyzetben i. m. 63-65. 58 Gauguin önarckép-vázája kapcsán erről Cheetham 10. sz. jegyzetben i. m. 6-7. 59 Zibolen 1962. 89-94. 60 A képtípus magyarországi előzményeiről lásd: Buzási Enikő: A barátság-motívum térhódítása a 18. századi magyar portréfestésben. In: Művészettörténeti Értesítő, 1984. 4. sz. 212-236. 61 Zibolen 1962 62 Rippl-Rónai párizsi önmagát is „harcos"-nak nevezte, in: Rippl-Rónai 1957. 129. Az avantgárdé kifejezés késő 19. századi használatáról Cheetham 10. sz. jegyzetben i. m. 16. 63 Zibolen 1962. 89. idézi Rippl levelét. A gondolat 19. századi előzményeiről Keserű Katalin: Az értelmiség a képzőművészet sze-