Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

FÜGGELÉK / APPENDIX - Kronológia (Szabó László)

6. Rippl-Rónai József és Lazarine a Róma-villa kertjében, 1912. Ismeretlen felvétele. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum / Rippl-Rónai and Lazarine in the garden of the villa Róma, 1912. Photographer unknown. Kaposvár, Rippl-Rónai Museum A nyár folyamán meglátogatja Medgyessy Ferenc a Róma-villában, ahol néhány hétig a festő műtermében dolgozik és elkészíti Rippl-Rónai portréját. Szeptemberben Kernstok Károllyal és Vaszary Jánossal közösen szabadiskolát nyit­nak a Művészházban. Az iskolát a párizsi Julian akadémia mintájára szervezik meg egy délelőtti és egy esti tanfolyammal. 1916-ban az iskolát Képzőművészeti Szabadiskola né­ven újjászervezik, 1919-ben Kernstok Károly nyergesújfalui birtokán művésztelepként mű­ködik. December 7-én délelőtt Kelenhegyi úti mű­termében meglátogatja Thomas Mann, aki a Világ című lap meghívására Budapesten tar­tózkodik. Együtt töltik az estét, velük vannak Kosztolányiék is. (Laczkó 1988) Kaposvári kiállításával (december 20-1914 január 2.) egy időben New Yorkban is szere­pelnek művei. A tengerentúli kiállítást Biernbaum Martin, magyar származású ame­rikai művészeti író szervezi. 1914 Március 21-én a Művészház szervezésében Bécsben, a Künstlerhausban csoportos kiál­lítás nyílik. Az itt kiállított, 1899-ben festett Maillol portréjára megkapja a nagy állami aranyérmet. A kiállítást Rippl-Rónai József, Kosztolányi Kann Gyula, Vaszary János és Vedres Márk rendezi. A nyár elején Franciaországba utazik felesé­gével és nevelt lányával. Párizsban többek között találkozik Maillollal, Denis-vel, Vuil­lard-ékkal, Fenellával, valamint Galimberti Sándorral és Dénes Valériával, akikhez több éves barátság fűzi és akik párizsi útjuk előkészítésében is segítségükre voltak. Július 24-én (más adat szerint 25-én) Issy- l'Evê­que-be, Lazarine és Anella szülőfalujába érkeznek rokonlátogatásra. Itt éri őket a vi­lágháború kitörése. Internálásuk színhelyei: Mâcon (szeptember 20-tól), Le Puy­Chartreuse kolostor (1914. december 31-től 1915. február 28-ig). Menetelő francia katonák 1915 Francia barátai, mindenekelőtt Maillol és Denis közbenjárására február utolsó napján szabadulnak az internálásból. Franciaorszá­got elhagyva Genfen keresztül a svájci Vevey­be utaznak a Roussy-családhoz, ahonnan Bécsen keresztül térnek haza. Szeptemberben Ernst Lajos kérésére az Ernst Múzeumban kiállítja a Franciaország­ban készített háborús festményeit és rajzait. A katalógusban Anella írja le internálásuk történetét. Október 17-én az Ernst Múzeumban ismer­teti össze egymással Móricz Zsigmondot és Bartók Bélát. Megismerkedik Bányai Elza (Zorka) színész­nővel (Genthon 1958. szerint 1916-ban), aki nagy hatással van rá. Kapcsolatuk a festő haláláig tart. Paris Anella visszaemlékezése szerint az első találkozás a Király Színház mö­götti Hatvani vendéglőben történt, ahol Bá­nyai Elza felszolgált. Ettől kezdve képeinek leggyakoribb modellje. Az OMKT téli tárlatán kiállított Okulás néni című képével állami aranyéremre terjesztik fel. Egy szavazattal a díjat Pentelei Molnár Já­nos és Glatz Oszkár nyeri el. A zsűri döntése zajos sajtóvisszhangot kelt. 1916 Az OMKT műcsarnoki téli tárlatán kiállított Feleségem című képére megkapja a nagy ál­lami aranyérmet. Július-augusztusban öt héten át a szerbiai fronton, a sajtóhadiszálláson teljesít szolgála­tot. Ekkor ismerkedik meg Oskar Kokoschka festővel. IV. Károly koronázása 1917 Az Ernst Múzeumban Rippl Rónai József újabb rajzai és festményei címmel kiállítása nyílik. Bányai Elzával való kapcsolata késői szerelmi fellángolás. Ekkortól nevezi Zorkának, mely nevet a szerb fronton ismert és kedvelt meg. Ezentúl a nyarak nagyrészét Zorkával Siófo­kon tölti. 1918 Az őszirózsás forradalom idején az Irodalmi és Művészeti Szaktanács tagja. Pesten, a Művészház Haris-közben működő Képzőművészeti Szabadiskolájában tanít. Lajos és Ödön Makfaluay Géza főispán 1919 A nyár elején a Somogy megyei Mosdóson, a Pallavicini-kastélyban művésztelepet vezet. A Műcsarnokban megrendezett Köztulajdon­ba uett műkincsek című kiállításon 30 mű­vet állítanak ki tőle Bakonyi Károly, Kohner Adolf, Majovszky Pál, Nemes Marcell és Scheler Gusztáv tulajdonából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom