Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Az útkeresés évei

Női arckép, 1891 körül (1889*) Female portrait, around 1891 (1889*) Olaj, vászon; 41,2x31,5 cm J. n. Hátoldalán a vakkereten: „Parisban festettem Rippl-Rónai 1887" Magántulajdon Proueniencia: Rácz-gyűjtemény, majd a BÁV 32. aukcióján 1973. decemberében árverezték. Kiállítva: BÁV 32. aukció, 1973. december, 267. Irodalom: Genthon István Rippl-Rónaira vonatkozó kéziratos életmű-katalógusában több félalakos női portréra utaló cédula is található. A jelen kép azonban egyik katalogizált portréval sem azonosítható egyértelműen. Pedig 1953-ban már múzeumi bírálaton szerepelt,

1 1959-ben híres magángyűjteményben volt, s még Genthon életében védetté is nyilvánították.

2 A kép hátuljára maga Rippl írta rá készültének helyét és idejét. Sajnos, mint oly sok más esetben, itt is tetten érhető Rippl-Rónainak az a szándéka, hogy életművének kronológiáját félreérthetővé tegye. Ahogy visszaemlékezéseiben nem pontos, ahogy Malonyay 1906-os tanulmányában számos képét irreálisan korábbra datálja, ugyanúgy a jelen mű saját kezű datálását sem hihetjük el neki. Bizonyos viselettörténeti tények a szinte hetente megjelenő divatlapok révén, ha csak megközelítő pontossággal is, de segíthetnek a kép datálásában. A nyak köré vetett szőrme vagy boa 1890-ben jelenik meg a női viseletben, az utcai viseletre szánt lapos kalapok - az addigi magasak helyett - is 1890-től figyelhetők meg, ez a fajta kalap pedig még 1892-ben is modernnek számított.

3 A mű stílusa is ezt a későbbi datálást támasztja alá. Rippl 1887-től legalább 1890-ig Munkácsy stílusában dolgozott, ez a kép az 1890-es Küluárosi szoba belseje Párizsban darabos realizmusánál mindenképp modernebb felfogásban készült. Városi hölgyeket ábrázoló félalakos portréinak sorát is - melyek közül a Piátsek Margitot, vagy a Patakinét megörökítő profilképei méretükben, kompozíciójukban is legközelebb állnak a jelen képhez - csak 1892 körül kezdi.

4 B. G. 1 MNG Bírálati szám: 908/1953. 2 67538/1966 VI. 7. számon. 3 A kalap formájához, illetve a korabeli női divathoz lásd: Wiener Mode, V. Heft 3. 1891. november 1. 92.; Illustrierte Frauen-Zeitung, XIX. Heft 20. 1892. október 16. - Köszönet F. Dózsa Katalinnak a divattörténeti tájékoztatásért. 4 Lásd: Petrovics [1942] XIV. „Ekkor kezdi a női fejek és félalakok festését is, ami aztán mindvégig állandó témája maradt." - Petrovics itt Rippl 1892-es Neuillybe költözéséről beszél. * A kép zsánerszerű és objektív, leíró jellege, a profil megformálásában a látható igyekezet a plasztikus megjelenítésre, a ruha munkácsys, szálkás festése, a figura ábrázolásában megvalósuló konkretizálási törekvés, amitől Rippl-Rónai 1891-ben már távol tartja magát, az 1889-es készülési évszámot valószínűsíti számomra. A lapos kalapok Párizsban korábban elterjednek, legalábbis erről győz meg Degas két képe: a Kis kalaposlányok (1882), vagy a Két hölgy kalaposnál (1889 körül). Az 1890-es Küluárosi szoba Párizsban című Rippl-kép érthető stiláris regressziója jól magyarázható azzal a ténnyel, hogy vele a művész a Munkácsy-ösztöndíj - lényegében Magyarországról irányított - pályázatán akart megfelelni. Bernáth Mária