Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - KIRÁLY Erzsébet: A kisváros és az otthon képei. Rippl-Rónai kaposvári intérieur-korszakáról

1. Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi pipálgat, 1902. Magántulajdon / üncle Piacsek smoking a pipe, 1902. Priuate collection ba vételének verbális örömét is. A leíró képcímek atmoszférát teremtenek a vidék és népessége köré, az elbeszélőek pedig az ott zajló történéseket fűzik egybe. S egyenként akár versek vagy novellák élén is állhatnának. A festő úgy rendelt „kommentárokat" képi ötleteihez, mintha azok egyidejű irodalmi érvényét is jelezni kívánta volna. Az irodalomban ugyanis, közelebbről főleg a dal, az elégia és az elbeszélés műfajaiban a századfordulón, sőt azután is, elevenen élt egy intim-természeti környezetben, életképben vagy intérieurben tárgyiasított, életrajzos, önvallomásos attitűd, éspedig az apró emberi élmények, esetleg éppen az élményszegény létezés megszólaltatására. Ismerik ezt az osztrák-német romantika szenvedélyeket tagadó, biedermeier válfajai és ezek utóhullámai, sőt bizonyos velük egykorú angol és francia irányzatok is. Közös bennük az a bölcseleti álláspont, hogy az ember nem mérheti magát a világegyetemmel: a mindenség korlátok közé zárt parányaként kell boldogulnia, így értékelődik fel a romantikus végtelenből kihasított és élhetővé tett szűkebb világ, a menedék, a refugium mint szerény, de biztos sorslehetőség. A magyar költészetben és prózában ez az élménykör hagyományozódik Tompa Mihálytól Reviczky Gyulán át Szász Károlyig, illetve Fáy Andrástól Kisfaludy Károlyon, Mikszáth Kálmánon, Eötvös Károlyon, Miklós Jenőn át egészen Krúdy Gyuláig.

5 A kisváros, a vidék, az udvarház, a kiskastély mint sors rendelte vagy választott életvilág ebben az irodalmi közegben merül föl leggyakrabban. A mikrokörnyezet többnyire erős karaktervonásokkal bír; mintegy kicsinyített univerzum, amelyben a létproblémák koncentráltan vannak jelen és nyilatkoznak meg a benne élő művész számára. Minőségei az emberi világok nagyobb egységeihez való viszonyukban mutatkoznak meg legjobban. A vidék a városnak, a kisváros a nagyvárosnak lesz ellenpontja és válik értékfogalommá. 19-20. századi vonzó vagy nyomasztó kis világok sok-sok formáját hozta létre ez a fajta alkotói szemlélet és hagyta hátra a maga toposzait Európa-szerte. Két markáns irodalmi példáját párizsi évei alatt Rippl-Rónai is megismerhette. Mindkettő a francia fővárosban, a kultúra akkori első metropoliszában született. Ez adja relevanciájukat, értelmezésük egyik fogódzóját, s noha