Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

DOKUMENTUMOK / DOCUMENTS - Válogatás Rippl-Rónai József leveleiből (Földes Mária-Szücs György)

Könyvtáradért csak azért kár, mert nagy szeretettel gyűjtötted. Az anyag 3/4 része itt sem ér semmit. Ha ezekkel - egyszer mindenkor megszabadulnál adósságodtól - árvereztessed el. A sok hiábavaló dolgot ki kell irtani a házból. Hogy Poór bámulatát kivívta a Brauwer másolat

2 nem csudálom - A Müncheni Galleria egyik legértékesebb képe. Én, mint másolatot elég hűnek és jónak tartom, nagyon örülhet neki. Jó lesz egy szép régi rámában elhelyezni!! Miféle kiállítás az a Kolozsvári? Kik rendezik - stb.? Erről többet! Ki fizeti a szállítási költségeket etc? 100 írtért oda adhatnók - a kettő: 200 frt

. Különösen a vidéken nem szabad nagy árakat szabni. Sándorék [?] hol laknak? Hogyan értesültél a kolozsváriak bámulatáról? Levélben v. újságban? Knowles utazik imádottjával boldogan. Mikor lehet egészen az övé, azt a jó ég tudja. Mi nem tudjuk meddig maradunk, mert itt ép oly szép, mint otthon Neuillyben. Dolgozom eleget (pasztellt és olajfestményt is.) - Többször teszünk kirándulásokat a hegyekbe. Mondhatom végtelen szép tájék - az ember amidőn valamibe bele akarna kapni, hogy megörökítsen valamit - a legnagyobb zavarba jön, mert oly tömegesen kínálkozik a sok szép motívum. Rendkívül tipikus szin itt a sárga szin. Ilyen a falak szine és a fedelek szine is sárga vörös. A konyhák különösen nagyon sárgák, vörös téglákkal. Egyet már föstettem - ugy gondolnám, hogy nagyon jól el van lesve a karaktere. - Szeretem, hogy csináltam. A faluban természetesen házak - utcák és a tenger, hajók kötik le a figyelmet. Mindig szépek, de különösen, ha a sárga falakra még egy csomó aranyozást csinál a lenyugvó nap. Minden aranyban fürdik. Tegnap előtt viharos délután volt - az eső is esett - a halászok visszatértek - a viharral nem szeretnek gelegonyázni - nem teszik ki magukat a bretoniak a halálnak. Jó kedvvel eladogatják a partra vetett halakat. Ilyenkor sárga vízhatlan ruhát öltenek magukra hogy még sárgább legyen a hangulat. Rozsdás arczuk-karjuk csak elősegíti a hatást és ezt a jellemző szimfóniát. Természetesen ekkor a kék tenger is sárgára van bemázolva. Ez is ruhát cserél hogy minden akkor helyes legyen. Elég különös eset adta elő magát - velünk - tegnap előtt: a legmagasabb hegy tetejére értünk - én festő eszközeimmel és egy nagy cartonnai a vállamon. (Elég teher 2 órányi magasságot elérni! -) Egyszerre csak a tengert elnyeli a felleg, utánna hamarosan az alacsonyabb szomszéd hegyeket - az én motívumomat - végül a fejünk fölé is került egy pár nagy felhő. Elmondhatjuk tehát, hogy a felhőkben botorkáltunk. - több kúttal és forrással találkozik az ember - ezért, hogy ihasson eleget - jól ellátja magát mindenki csukoládéval. - Ezt rágván igen jól esik a reggeli friss viz. Azt hiszem igen jól ellennél te itten - az itteni állomás is oly kicsiny, mint a tied, de kellemesebb - a körülményeket tekintve. Jóskád 1 Galamb Margit, Gömbösné (1871-1913) írónő. 2 Poór Sándor ügyvéd, Rippl kaposvári barátja. Kat. sz.: 207.; a Brouwer-másolat a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdona (Ülő alak, ltsz.: 70.21.). MNG Adattár, ltsz.: 20408/1979/7/g; MTA MKCS-C-I36/423. 13. TESTVÉRÉNEK, ÖDÖNNEK H. n. [Neuilly, 1900] jan. 19. Igazán ugy van, mint Balkay Béla

1 mondja, hogy nincs semmi ami engem hazahívna, művészet, irodalom, mind hiábavaló erőlködés nálunk! Ha szenvedni kell, hát szenvedjünk Parisban. - Nem is tudom mostanában magamat odahaza képzelni - nincs jó formán ember, akivel szeretnék érintkezni. Azután mégis csak Parist a világon semmi sem pótolja. Ha az ember unatkozik vagy bosszankodik - bemegy a városba, vagy egy sétát tesz a bulonyi erdőben - ismét helyre áll a mérleg - 3-4 barátunk és barátnénk szívesen osztozik - ha kell - bánatunkban - itt ott fel is keressük egymást, de őszintén megvallva legtöbbet vagyunk magunkba - igy azt hisszük még jobb Mindennap kevesebb az emberek száma, akikkel okosan lehetne beszélni. - Belebeszélni valakinek a fejébe a magad Ízlését hiába való időlopás. A könyvekben találtam meg legjobb barátaimat. Most Octave Mirbeaunak érdekes könyvét olvastam át a „Les jardins des Supplices" magyarul a „Kinok Kertje"

2 a dolog Chinában folyik le - a főszereplő egy histerikus fiatal szép nő (rettenetes alak) szeretőjével. Olvasni kellene - elmondani nehéz dolog. - Isten áldjon meg, irjál mielőbb, sokat igen sokat Szerető Jóskátok. ' Dr. Balkay Béla ügyvéd, a művész barátja és tanácsadója. 2 Octave Mirbeau (1850-1917) francia író, mükritikus. Az említett regény 1899-ben jelent meg, tehát a levél 1900 januárjában íródott. A levélen Genthon kézírásával tévesen az 1889-es évszám szerepel. MNG Adattár, ltsz.: T. 50001/1998/13; MTA MKCS-C-I36/298; Megjelent: Genthon 1969. 136. 14. KORONGHI LIPPICH ELEKNEK Neuilly s. Seine 1900. avr. 10. [postabélyegző] Nagyságos uram!

1 Épen most jövök Miklós kormánybiztos

2 hivatalából aki, amidőn örömmel hozza tudomásomra hogy két importáns képemmel leszek képviselve egyszersmind mondja, hogy - „Öreg anyám" képe

3 ugy szerepel, mint nem nem [sic!] eladó kép. - Természetesen meglepetve, ennek az ellenkezőjét kívántam tudomására adni. (Mondta, hogy írni fog Önnek Kedves Lippich ur ez ügyben) Öreg anyám képe nemcsak hogy eladó, hanem mondhatom nagyon örülnék, ha a mi muzeumunk birtokába kerülne, tekintve azt, hogy ezen kép az, amely a Márs mezei Salonban megalapította művészi hírnevemet és ez az a kép, amelyre a párisi előkelő kritikusvilág azt a hizelgő hasonlatot hozta, hogy Baudlaire [sic!] nagy költőjük nem volt meghatóbb a „kis öreg asszonyaival" stb. Talán mégis megérdemelné, ha a kellő figyelemre méltattatnék épugy mint a „Kuglizok"

4 is!! Nagyságos (iram kegyeibe ajánlva magamat maradtam igaz hive Rippl-Rónai J.