Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Iparművészet

térségben mozognak lágyan e meztelen és felöltözött nőalakok, Árkádia modern szereplői. A vastag ábrázoló kontúrvonalak között a szabálytalan, vékonyabb rajzolatok, melyek a lapos ecsetnyomok keveretlen színfoltjait erezik át, a színes üvegdarabkákat összefogó ólomszalagokat jelzik. Jelenlegi ismereteink szerint a terv Ernst Lajos újonnan épült pesti házának múzeumi részébe készült, a belső lépcsőház és a hall közötti falba.

2 A közönség előtt 1912 májusában megnyíló magángyűjtemény és a kortárs kiállítások, az exkluzív műkereskedelem helyszínére Rippl-Rónai József a halhatatlan művészetek modern, pannon idilljét szánta. Miért kerültek mégis a lépcsőház és a hall közötti fal hármas ívébe Falus Elek ma is ott látható, kedves, de csupán ornamentális ablakai? Miért csupán egyetlen rész valósult meg Rippl-Rónai tervéből: a hármas egység ötalakos kompozíciója? Igaz, monumentális méretben, a lépcsőforduló falán uralja a bejárat felöli nézetet, az udvar felöl kapva átvilágító fényt. Minden bizonnyal - ismét -, a félig-meddig értés, a mű és a művész igényeinek megfelelő anyagiak hiánya, talán a gyakorlati kivitelezhetőség gondjai vezettek a jelentős változáshoz.

3 A három üvegkeret helyett így csak egyet kellett készíteni, - de abba olyan mű került amely az eszmei és gyakorlati funkcióval tökéletesen összhangban állt. Ripplnek volt ereje ahhoz, hogy rafinált hármas terve helyett, lényegében és küllemében újat, egy „csokor tarka mezei virág"-ot jelenítsen meg figuráival.

4 Végül is a feltételezhetően Róth Manó által kivitelezett Ernst múzeumbéli üvegablak a ma ismert egyetlen olyan mű Rippl-Rónai ceuvre-jében, amely egy épület meghatározott helyére készült, és a mai napig is eredeti helyén található. Cs. É. ' A védés során az I—

II—III. jelzést a képek a Magyar Iparmíluészetben 1912-ben reprodukált sorrendtől eltérő módon kapták. A Lázár 1912. III. sz. színes mellékleten szemből nézve bal oldali kép = III. és a jobb oldali kép = I. 2 Balogh 1964. 274. Rippl-Rónai levele Lázár Bélának, 1912. február 14. (Csak e terv illik a három „kapuba".) Az 1947-1987 között lappangó terv ismeretének hiányában Balogh a meglévő, tulipános keretelésű üvegfestményekre vonatkoztatta a levél információját. Lehetséges - természetesen -, hogy Rippl-Rónai már meglévő elképzelését ajánlotta e célra. Maga a téma, a kompozíció dekoratív célokra való felhasználásának szándékáról tanúskodik egy, a MNG Grafikai Osztályán őrzött grafika, amelyen az öltöztető csoport és beszélgetők láthatóak, parkban, ornamentális keretben. 3 Balogh 1964. 274. Rippl-Rónai levele Lázár Bélának, 1912. augusztus 19. Ernst Lajossal való konfliktusokról, anyagiakról: MNG Adattár, ltsz.: 5118/600/2., a 70. oldalról: Ernst Lajos levele Rippl-Rónainak, 1912. (olvashatatlan dátum) értesítelek, hogy a vázlat igen tetszik csak egy kérésem lenne még, hogy a két álló alaknak drapériát adjál, mely színben igen jól fog kinézni és esetleg a kezükbe lehetne valamit adni, mely az egyes művészeteket jelképezné, miáltal összefüggésbe hozzuk a képet a helyiségek tartalmával és czéljával..." Rippl-Rónai ceruzával ráírta a levélre: „Marhaság". 4 MNG Adattár, ltsz: 5118/600/2. 72., újságcikk-kivágatból idézet, azonosítható: Feleky i. m.