Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Iparművészet

Zsolnay gyári munkák Minden valószínűség szerint Rippl-Rónai József csak a gyárban meglévő edényformákat használta fel terveihez. A Magyar Nemzeti Galéria Adattárában lévő, az Andrássy-ebédlőhöz készült tervein üvegedények (kancsó és „caraffe") szerepelnek.

1 Saját, valamint öccse, Rippl-Rónai Ödön visszaemlékezéseiben tányérokról, szervizről esik szó. „Az iparművészetnek éltem: terveztem szőnyegeket, tányérakat [sic!], bútorokat - elvállaltam az Andrássy-féle ebédlő megcsinálását, ami, mint jó anyagból készült dolog, ma is ritkítja párját."

2 Az Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója, Györgyi Kálmán „szép tányérokat" kér a leégett milánói kiállítási pavilon újrarendezésekor, 1906-ban kelt levelében.

3 A Zsolnay gyár fazonkönyveiben Ripplnek tulajdonítható forma nem szerepel. A dekorkönyvek közül az V-ben 2730. és 2794. számon berajzolt motívumok a tányérokkal egy időben, 1898-ban keletkeztek. A rajzok nem szignáltak, a gyár valamelyik tervezőjétől származnak. A VI. dekorkönyvben további felújított dekorok szerepelnek Rippl tervei alapján, amelyeket 1906-1913 között rajzoltak a könyvbe. Zsolnay Vilmos 1898-ban kelt receptkönyvében

4 megtalálható bejegyzés tételesen felsorolja az Andrássyszerviz darabjait: 72 tányér, 12 desszerttányér, 2 levesestál, 2 szószostál, 6 sültestál, 2 halastál, 2 kompótostál stb., díszedényekről szóló feljegyzés nem található. A Zsolnay gyár szállítási könyvében 1899-ben a 4267-es tételszámon szerepel tányérok szállítása Rippl-Rónai József számára Budapestre.

5 Zsolnay Teréz visszaemlékezéseiben a fentieknél több tárgyat említ, amelyek közül a „Farkasné tányért fest" című kerámiakép ma is megtalálható a JPM gyűjteményében. „Ezekben az években hosszabb időt töltött otthonunkban Rippl-Rónai, aki Andrássy gróf számára tervezett egy étkészletet. A készleten kívül néhány kiváló dísztárgyat festett, és ő indította meg a szecessziós virág alakú csészék és kis vázák sorozatát. Kerámialapon örökítette meg nagyatyánk képmását. Különösen érdekes munkája a „Farkasné fest" című portré. Farkas Gyuláné hosszú éveken át volt a női festészet vezetője."

6 (1. sz. kép) Zsolnay Margitnak az egykori gyári múzeumról szóló leírásában, az ún. „Eosin terem" ismertetésében található az alábbi részlet: csutorák, a szép ó-magyar tányérok, takarékpersely, malacok és nyakatekert szecessziós virágalakú edények, melyek közül, ha jól emlékszem, az egyik valóban szép csészét Rippl-Rónai készítette."

7 A megbecsülés az igazán szép darab kapcsán Rippl-Rónai személyének szól, hiszen Zsolnay Margit néhány sorral feljebb szintén elmarasztalóan tesz említést a szecessziós stílusú díszedényekről: „A finom vázák damaszcenírozottak. Sajnos a formákon már érződik a szecesszió hatása." 1. Rippl-Rónai József: Farkasné tányért fest, 1897-98. Kerámiakép. Pécs, Janus Pannonius Múzeum / Mrs Farkas painting a plate, 1897-98. Picture on ceramic. Pécs, Janus Pannonius Museum Nikelszky Géza a Zsolnay gyár művészete című munkájában a gyárban alkalmilag dolgozó ismert művészek - elsősorban építészek - mellett említi Rippl-Rónait: „így a festők között: Weber Xavér Ferenc, Székely Bertalan és Rippl-Rónai is foglalkozott a gyárban, mint a tulajdonosok vendége, újabb próbálkozásokkal (1898) az étszervizek terén, amik a gyár múzeumában kiemelten láthatók. Ekkor Roskovics Ignác is rajzolt a gyáralapítóról egy kerámiai táblaképet krómfesték krétával. Rippl-Rónai pedig, egy nagy virágos színes vázáján kívül Farkasnérói, a női osztály főfestő vezetőjéről rajzolt egy ugyancsak fekete, króm-kréta táblaképet, amely ma a Zsolnay Múzeum halljában (utalás a gyári múzeumra K. O.) látható."

8 A Nikelszky által említett tárgyak ma is megtalálhatók a JPM gyűjteményében. K. O. Irodalom: Balogh 1963 Csenkey Éva: Zsolnay. Szecessziós kerámiák. Budapest, 1992 Hárs Éva: Zsolnay - Pécs. Budapest, 1996. 83-85. 1 MNG Adattár, ltsz.: 5118-1. 2 Rippl-Rónai Emlékezései, eredeti fogalmazvány; MNG Adattár ltsz.: 19765/1977 25. 3 MNG Adattár, ltsz.: 4845. 4 JPM Adattár, ltsz.: 1561-88. 5 Baranya megyei Levéltár, Fakturenbuch 348. 6 Zsolnay. A gyár és a család története. 1863-1948. Zsolnay Teréz és M. Zsolnay Margit. A gyár története. 1948-1973. írta: Sikota Győző. Budapest, 1974. 185. 7 JPM Adattár, ltsz.: 798. 1-74., 15. 8 JPM Adattár, ltsz.: 801-74.. 76.