Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Rajzok és sokszorosított grafikák

186. Plakát a Nemzeti Szalon kiállításához, 1897 Poster for the exhibition of the National Salon, 1897 Színes litográfia, papír; 506x650 mm J. b. I.: monogram, alatta Rónai Felirat b. f.: Új-Világ utcza és Kossuth utcza sarkán Felirat j. f.: Nemzeti Szalon kiállítása megnyílik dec. hó 8-án 1897 MNG Grafikai Osztály ltsz.: 1900-285 Proveniencia: a művész ajándéka az Országos Képtárnak 1900-ban, átvétel 1957-ben a Szépművészeti Múzeumtól. Kiállítva: 1973 Prága 62.; 1976 Berlin 161.; 1976 Párizs 109.; 1977 Nantes (kat. n.); 1983 Rippl Szeged 63.; 1983 Rippl Le Havre 87. R.; 1983 Rippl Róma 84.; 1984 Rippl Miskolc 35. Irodalom: Genthon MTA MKCS-C-1-36/4507 1897 fontos év volt a magyar művészeti életben. Decemberben három kiállítás is nyílt, a Műcsarnokban a hagyományos Téli Tárlat, a nagybányai művésztelep első kiállítása, valamint a Nemzeti Szalon „rendkívüli" kiállítása. A kritikusok kitértek arra, hogy milyen szembetűnő az elavult műcsarnoki festészet, és a két fiatal, modern szellemű művészek alkotásait felvonultató tárlat különbsége.

1 A Nemzeti Szalon „rendkívüli" kiállítását valódi művészeti kivonulásnak szánták a művészek, ezért kérhették fel Rippl-Rónai Józsefet, a párizsi modern irányzatok ismerőjét a kiállítás plakátjának és katalógusának megtervezésére. A kiállítók közül is ő mutatta be a legtöbb művet, harmincöt darabot, egy külön teremben. A plakát és katalógus készülésének, megrendelésének körülményeiről sajnos semmit sem tudunk, de feltételezhető, hogy Hock János képviselő, a Nemzeti Szalon harcos pártolója, aki ekkor még Rippl-Rónai pártfogója is volt, járt közben az ügyben. Hockot 1898 áprilisában a Nemzeti Szalon alelnökévé választották, valószínű tehát, hogy előző év decemberében már befolyással bírt a Nemzeti Szalon elnökségére. 1897-ben Magyarországon a plakáttervezés nagyon fiatal műfaj volt. Az előző évben, a millenniumi ünnepségek hirdetésére rendezték az első hazai plakátpályázatot, melynek díjnyertes pályaműve még historizáló szellemben született.

2 Franciaországban a plakátművészetet Jules Chéret emelte művészi szintre, elfogadtatva ezt az új művészeti ágat a közönséggel. Párizsban az 1890-es években már számos jó nevű művész tervezett plakáto-