Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Rajzok és sokszorosított grafikák

166. Sétáló nő, 1895 Promenading woman, 1895 Ceruzarajz, akvarell, papír; 220 x 169 mm J. j. L: monogram MNG Grafikai Osztály ltsz.: 1930-2183 Proueniencia: Petrovics Elek ajándéka a Szépművészeti Múzeumnak 1930-ban. Kiállítua: 1931 Szépművészeti Múzeum Grafika 140.; 1968 Tihany R.: 62.; 1971 Dortmund 22.; 1973 Prága 68.; 1975 MNG Első grafikai kiállítás; 1981 Velence R.: 233.; 1982 Róma R.: 233.; 1982 Bologna R.: 233.; 1986 MNG 638.; 1987 Amsterdam; 1988 New Brunswick 97. 174.; 1989 Amsterdam R.: 174.; 1993 Paris R.: 81.; 1993 Zürich R.: 81. Irodaiom: Hoffmann 1931. R.: 418.; Eckert Boyer 1988. R.: 174.; Frèches-Thory-Perucchi-Petri (ed.) 1993. R.: 47. Rippl Nabis-korszakának egyik legkiemelkedőbb műve ez az akvarell, amelyen a formákat szintetizáló körvonal a kép legfontosabb rendezőelvévé válik. A növényi formák és a maga is növénynek tetsző nőalak lineáris ornamenst alkotnak. Az arabeszk hullámzása állandó mozgásban tartja a képfelületet, általa mintegy a ruhát meglebbentő és fákat hajladoztató szelet is „odarajzolja" Rippl a képre. A rajz uralmát kiemelő leheletfinom kék akvarell színezés csakúgy, mint az arabeszkszerűség, a japán metszetek hatásával hozható kapcsolatba. Gulácsy jellemzése Ripplnek talán erre a művére illik legjobban: „Semmi sincs műveiben a literatúrából. Az ő színeit a szavak nem közelíthetik meg, vonalai gazdagságához kevés az irodalmi forma. Művészete nem stilizáló művészet, mint sokan hinnék (...) nagyszerű szintézis, mely nem szorul kánonokra, és a természetmegfigyelést egészen mellőzi, hogy igazán művészi, vagyis egészen irracionális izgalmat tudjon kiváltani."

1 G. Zs. 1 Gulácsy Lajos: Irányzatom. Kézirat, é. n. OSZK Fond 124/7. Les Vierges A könyv adatai: Georges Rodenbach: Les Vierges. Paris. Chamerot et Renouard, M.S. Bing részére, 1895. Impresszum: „Ce petit livre, imaginé par deux amis: Joseph Rippl-Rónai et James Pitcairn-Knowles, au temps de la fête de Noël, en l'année 1895, a paru sous la bonne protection de M.S. Bing à Paris. La petite histoire est de George [sic!] Rodenbach. Les simples images sont de Joseph Rippl-Rónai. La texte a été imprimé par Chamerot et Renouard, 19, rue des SaintsPères, à Paris" Kiállítua: 1895 Párizs Bing (4 litográfia); 1896 Párizs Bing, (könyv, próbanyomatok, akvarell-tervek); 1928 Rippl (a kötet, sz. n. és Három nő, magántulajdon, 6.) Irodalom (a könyvről és a litográfiákról együttesen): Rippl-Rónai József levele öccsének, Ödönnek 1895. május 22-én. In: Genthon 1969. 141.; Lyka Károly: Művészi díszítés. ÜJ Idők, 1896. december 9. 487.; Malonyay 1906. R.: 193. (tévesen 1886-ra datálva); Lázár 1906. 202.; Rippl-Rónai 1911. 78., 137.; Lázár 1912. 88. R.: 100.; Hoffmann 1931. R.: 403.; Pewny 1940. 44^16.; Cs. Szabó 1949. 29-30.; Aknai 1971.12.; Bernáth 1976. 112-14.; Szabadi 1979. 53-54. R.: 113., 115., 116.; Janine Bailly-Herzberg: Dictionnaire de l'Estampe en France 1830-1950. Paris, 1985. 282.; Eckert Boyer 1988. 103-104.; Szabadi 1990. 84-87.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/4505 A kötet összes nőalakja, illetve csoportja megjelenik egy, a MNG-ban őrzött rajzon: Szőnyegtem; piros és fekete ceruza, papír; 163x209 mm, ltsz.: F 61.86 (Pewny 1940. 91. szerint az Ernst Múzeum üvegablakának terve; Balogh 1964. Almaszedők címmel gobelin-vázlatként közli. R.: 185.) Siegfried Bing, a Salon de l'Art Nouveau tulajdonosa és a Le Japon Artistique: documents d'art et d'industrie kiadója, 1895-ben rendelt meg Rippl-Rónaitól négy litográfiát, amelyekhez a belga költő, Georges Rodenbach írt verset Les Vierges (A szüzek) címmel. A kis kötet párdarabjaként jelent meg a Rippl barátja, Knowles fametszeteivel díszített könyv, a Les Tombeaux (A sírok). A két kötetet borítójuk is összekapcsolja, melyeken egy jobb, illetve egy bal kéz leheletfinom rajza látható.

1 Beszédesen tanúskodik a megbízás jelentőségéről Rippl-Rónai két levele, melyek közül az egyiket szüleinek, a másikat Ödön öccsének írta 1895 májusában: „Egy kis könyv kiadásán illetőleg megcsinálásán fáradozom (...) Nagy fontosságú a könyv formája és a képek (IV) elhelyezése úgyszintén maga a typografus munka. Minden véges-végig - még a könyvkötő munkáját se kivéve általunk ellenőrizve és általunk van utasítva [sic!]."

2 „Az én könyvemet a világosság, fiatalság, a nap ragyogása és a szép természet bearanyozása, fiatal leánykák habozása az életük küszöbén, később és végre midőn megnyugodva tekintenek vissza múltjukra, stb. [sic!] Rövid álom."

3 A posztimpresszionisták kedvelt témája volt a pihenő, táncoló, olvasó nő, vagy a nők természeti kör-