Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - A pasztellportrék. A nők dicsérete
Petrovics Elek, 1925 Elek Petrovics, 1925 Papírlemez, pasztell; 53x42 cm J. j. I.: Rónai 25 MMG ltsz.: 89.67 T Proueniencia: a Szinyei Merse Pál Társaság tulajdonából. Annak 1949-ben történt feloszlása után letétként a Szépművészeti Múzeumba, onnan 1958-ban letétként a MMG-ba került. Itt átsorolva a törzsanyagba 1989-ben. Kiállítua: 1926 Szinyei Társaság 2. R.: 2.; 1936 Ernst Csoportkiállítás 35.; 1952 Rippl 124.; 1965 Nyírbátor kat. n.; 1968 Tihany 50. Irodalom: Genthon 1958. 34.; Genthon MTA MKCS-C-1-36/3383 Petrovics Elek (1873-1945) művészettörténész arcképével zárul 1925-ben Rippl-Rónai íróportré-galériája. Az ő személyében a festő nemcsak kora egyik legtehetségesebb műkritikusát, művészeti íróját, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját örökítette meg, hanem művészetének legjobb ismerőjét is. Talán igaz, hogy a szuverén Rippl-Rónai a képzőművészet hivatásos bírálóit nem egykönnyen fogadta bizalmába. Zokon vette gyakran megmutatkozó szubjektivitásukat, a kényszerűen gyors munka során megnyilvánuló felületességet. Ödön öccsének írt levelében még egy olyan neves művészettörténészt is erős jelzőkkel illetett, mint amilyen a modern francia festészetért lelkesedő Julius Meier-Graefe volt. 1 Petrovics Elek az elsők között kezdett érdeklődni RipplRónai József tevékenysége iránt. A festő neki vázolta egy 1905 júliusában kelt, hosszú levelében addigi pályafutását, ezt a máig fontos életrajzi forrást. 2 Mintha ezt egészítené ki egy következő levéllel 1905 szeptemberében. 3 Ekkor már a Könyves Kálmán Szalonban rendezendő kiállításának képanyagát válogatja, amely a vártnál is nagyobb sikert hoz majd. A következő évben a már jól felkészült kritikus, Petrovics Elek hosszú tanulmányt szentel a Magyar Művészetben a Párizsból hazaérkezett és itthon új festői programmal fellépő kaposvári művésznek. Festő és tudós sokat találkoznak Pesten is, Kaposvárott is. Paris Anella, Rippl-Rónai nevelt leánya, aki 1910ben költözik Franciaországból a Róma-villába, a család legjobb ismerőseiként Szinyei Merse Pált, Lechner Ödönt és Petrovics Eleket nevezi meg. Mint írja, ők gyermekkora legkedvesebb alakjai. Az utóbbira így emlékezik: „ügy gondolom, pesti tartózkodásom első napjaira esik Józsi bácsi nagy barátjával, Petrovics Elekkel való megismerkedésem, aki akkor még csak miniszteri tanácsos volt. Végtelen csendes, kedves modorú ember volt - Józsi bácsi is, Lazarine néni is nagyon szerették. Józsi bácsi nagyon nagyra tartotta képességeit és tudom, hogy nagy része volt abban, hogy rövidesen őt nevezték ki a Szépművészeti Múzeum főigazgatójává. " 4 Anella őrzött egy kis gyorsfényképet is, melyen Petrovics Elek volt látható a Rippl-Rónai-családdal. Írásában megemlíti, hogy „Petró bácsival" kezdetben még franciául beszélgettek. Kinevezése után Petrovics gyakran végigvitte őt és nevelőapját a Régi Képtár termein: „Azt hiszem, nem sok gyerek dicsekedhetett ilyen értékes, nagy tudású ciceronékkal." 5 1910-ben Rippl-Rónai kettős portrét készített: Petrovics Elek mellett Melier Simon, a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályvezetője látható. (Kat. sz.: 99.) Egy 1920-ban adott interjújában a festő nagy tisztelettel szólt a művészeti közélet két reformeréről, Petrovics Elekről és Lyka Károlyról. Mindkettőjüknek komoly jelentőséget tulajdonított abban, hogy a magyar művészek szereplési lehetőségei kinyíltak: „Berlin, Róma, Bécs, Párizs láthatni fogja a mi kultúránkat, s hiszem, hogy okszerű és folytonos propagandával visszaszerezhetjük a művelt világ hitelét, becsülését, szeretetét." 6 Öt év múlva egy másik újságcikk arról tudósított, hogy miközben Rippl-Rónai a Balatonon új festői élményeket keres, azért arcképeket is fest. Siófokon készült Karinthy Frigyes és Petrovics Elek portréja. 7 Petrovics a festő vendége lehetett. A portré kompozíciója annyiban tér el a többiétől, hogy a modell erősen oldalra fordul, s hogy egészen mellmagasságig látszik szikár alakja. így nem tekintete, hanem hajlott háta, félszeg tartása, valószínűtlenül magas homloka és finom metszésű orra érvényesül. Festőnk számolhatott azzal, hogy ez az okos műértő, a Rippl-Rónai-képek elemzője és egyben jószemű gyűjtője az ő életművének a sorsát mindig szívén viseli majd. Petrovics Rippl-albuma ma is a legforgatottabbak közé tartozik. K. E. 1 Rippl-Rónai 1957. 156. Lásd ehhez Laczkó 1983. 93. 2 Rippl-Rónai i. m. 140-141. 3 üo. 142-143. 4 Horváth 1995. 49. 5 üo. 6 üj Somogy, 1920. december 29. Lásd még Laczkó 1983. 97-98. 7 Esti Kurír, 1925. szeptember 29.
