Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A pasztellportrék. A nők dicsérete

93. sz. alatti H erzog-palota bari vették zár alá 1944. július 5-én és Herzog Mór Lipót tulajdonából a Szépművészeti Múzeumba szállították. 1945-46 körül dr. Singer Gyuláé - szintén a hátlap ceruzás feliratából tudjuk -, majd az első BÁV aukciók egyikén árverésre kerül. Jelenleg is budapesti magántulajdonban van. Rippl-Rónai munkásságának utolsó szakaszában, a 20-as években igen sok, főleg női képmást festett. A komoly, zárkózott arcú fiatal nő portréjának beállítása - kalapos, disztingvált hölgy, profilban, mellére tett jobb kezével - nem egyedi, Rippl-Rónai még jó néhány alkotásán visszatér, úgyszintén a nagyon kedvelt kék gyűrű is. Ennek ellenére a képet a komplementer rozsdavörös és zöld színek különös harmóniája, nyugalma s a modell távolságtartó, visszafogott megjelenése jellemzi, mely a hasonló női portrék sokaságából biztosan kiemeli, ugyanakkor a műnek az irodalomban szereplő más „kékköves női képmásoktól" való elkülönítése megfelelő számú reprodukció hiányában meglehetősen nehéz. A kép az 1952-es emlékkiállításon nem került a közönség elé. A katalógushoz csatolt reprodukció-jegyzék azonban tartalmazza, mégpedig „Zorka arcképe" alcímmel, az 1937-es Ernst múzeumbeli kiállításra hivatkozva, ott azonban ez a megjegyzés nem szerepel. Nagy valószínűséggel a kép nem Zorkát ábrázolja. Modellje nem ismeretes. Sz. G. ' Genthon MTA MKCS-C-I-36/2852. 2 OL K-643-1944-452. 139. Leány nagy kalappal, 1920-as évek Girl with a large hat, the 1920s Pasztell, karton; 50x40 cm J. j. f.: Rónai MMG ltsz.: 56.366 T Proveniencia: Beczkói Bíró Henrik hagyatékából került a múzeumba. Kiállítua: 1933 Ernst CXXXXVI. 139.; 1933 Ernst CXXXXV1I. 159..; 1934 Ernst B. Bíró Henrik 53.; 1936 Ernst Csoportkiállítás 86.; 1961 Rippl MHG 108. R.; 1965 Myírbátor; 1975-1982 MMG 20. századi állandó kiállítás; 1983 Rippl Le Havre; 1983 Rippl Szeged 4L; 1983 Rippl Róma 40.; 1984 Rippl Győr 14.; 1984 Rippl Miskolc 18. Irodalom: Genthon MTA MKCS-C-I-36/2482 Rippl-Rónai az 1920-as években számtalan budapesti leány és asszony arcképét készítette el. Nagyra becsülte a harmonikus szépséget: „Mily gyors iramban lesz valaki szép - csudás szép - és mily rettenetesen gyorsan tűnnek el a bájos, hamvas színek - a »sarmja« a mindenségünknek életünknek, munkakedvünknek, gyönyöreinknek" - vallotta.

1 Rippl hangulatának megfelelően sokszor órák alatt gyorsan, virtuózán készítette el a kívánt portrékat. Az 1917-1923 közötti időszakban szinte csak rafinált női arcképeket festett, a művek mennyiségét egyelőre nem is vagyunk képesek felmérni. A pasztell mestere egy egész sorozatát festette meg a szép nőknek Minden képe nem is azt mondja, milyen volt a modellje, hanem inkább azt, hogy az élet minő hangulatát szívta magába a látott jelenségekből."

2 Mai szemmel nézve egyes női portréin a kezek mozdulata modoros, affektált, időnként ironikus. A kortársak még egyértelműbben megértették ezeket a gesztusokat: „Öröme telt az asszonyi, szuggesztív szépségben: az ideges és kesztyűs női kéz, a feszültséggel telt finom, puha ujjak, a párás, illatos testek festése - az ő bámulata" - írta nekrológjában Vaszary János.

3 A pasztellkép teljesen megkopott állapotban van. Csak a színes alap maradt meg rajta: a meggyszínű, kivágott ruha és a haj egyszerű okker tömege. A modell fején barna kalap van, melyet narancsszínű tollazat ékesít. A portré háttere egyneműen, elmosódottan kékes. A pasztell-alapból csak a száj élénk színe ugrik ki a halvány arcból. Rippl a pasztell alapok megfestése után néha szénnel újra megrajzolta a képeket, és bravúros vonalhálóval felülről tagolta újra az arcképeket. Jelen esetben a szénrajz nagy része lekopott, csak nyomai maradtak meg a kalap tagolásában, a kalap ívét az arcnál így jelölte ki. A meggyszínű ruha életszerűségét: ráncait, formai elemeit is ez a szénrajz adta egykor, ma ennek már csak halvány nyomai maradtak meg. Mai állapotában látva a képet csak sajnálhatjuk, hogy ezeket a gyorsan készült műveket Rippl soha nem fixálta. F. Zs. ' Levél Ernst Lajoshoz 1923. október 4. MHG Adattár, ltsz.: 2046/1926. 2 Lyka Károly: A pasztell mestere. Új Idők, 1920. 27. sz. 543-544. 3 Vaszary János: Rippl-Rónai József művészete és jelentősége. Pesti Napló, 1928. 28. sz. 9-10.