Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek

110. Place de F Observatoire, 1914 (Parc Monceau) Place de F Observatoire, 1914 Olaj, papír; 75 x 105 cm J. b. 1.: Rónai MNG ltsz.: FK 8946 Proueniencia; nászajándék Paris Anellának, majd a Fővárosi Képtár vásárlása Donath Pál műkereskedőtől 1948-ban. KiáilíLua: 1948 Bécs 95.; 1949 Nemzeti Szalon, A magyar nemzeti festészet kialakulása 5. old.; 1949 Fővárosi Képtár X. terem 10.; 1961 Genf 15. old. R.; 1961 Bécs Künstlerhaus, ungarische Malerei XIX-XX. Jahrhundert 14. old.; 1962 Leningrád 96.; 1965 Helsinki 92.; 1986 Dijon 56. Irodalom: Genthon 1958. 31.; Genthon MTA MKCS-C-I-36/2705 A jellegzetes párizsi városrészletet ábrázoló képet 1948ban műkereskedőtől veszi meg a múzeum. A kép „eladó tulajdonosa" a vásárlásról szóló akta szerint' Donath Pál műkereskedő, Kossuth Lajos u. 3. Frankel József visszaemlékezéseiben

2 arról beszél, hogy Donath az első világháború után Párizsban dolgozott, Rippl-Rónai-képeket is vett - általában a Párizsban élt külföldi festőket forgalmazta - , s talán ez indokolta, hogy Dobossyné Paris Anella - mikor a kép áruba bocsátására, feltehetően anyagi okok miatt sor került - őt bízta meg az eladás lebonyolításával. Parc Monceau című kép korábban a szakirodalomban nem ismeretes, kiállításon nem szerepel. Rippl-Rónai megörökít ugyan különböző párizsi utcákat és tereket, ezek Boulevard Montparnasse; illetve Montmartre; Párizsi konflisok; Párizsi utcakép címeken 1910-től jelennek meg, de reprodukció hiányában többnyire nem azonosíthatóak. A Parc Monceau elnevezésű kép hátoldalán „Gal. Commeter Hamburg N 356", valamint „Pl. de F Observatoire kat. 14. 5.000" felírás olvasható. Katalógus azonban, melynek alapján a képet azonosítani lehetne, nem áll rendelkezésre. Mindkét szóban forgó városrészlet elrendezése meglehetősen hasonló. A forgalmas utcák határolta parkot is épületek íve övezi, a csillagvizsgálóról elnevezett teret átszelő út szintén többemeletes házak, paloták között vezet, egyaránt sűrűn látogatottak, mozgalmasak, sőt a szobrokkal, kutakkal való díszítettségük is hasonlónak mondható. A látvány szerkezete tehát nem segít eligazodni. Dobossyné Paris Anella, visszaemlékezéseiben viszont leírja, hogy 1914-ben, amikor a művész felkeresi Franciaországban felesége, Lazarine családját (s erre az útra természetesen ő, Anella is elkíséri) Párizsban az