Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - BERNÁTH Mária: Egy közép-európai modell. Hatás és asszimiláció Rippl-Rónai József festői munkásságában

48 éppen Rippl-Rónai az, aki (...) formailag a leghiánytalanabbul, a legkövetkezetesebben, s alkotói formátumához mérten a legkoncentráltabban valósította meg azt, amit szecessziós stíluson szoktak érteni." Szabadi 1979. 43. 49 Fóthy János: Rippl-Rónai visszaemlékezései Puvis de Chavannesra. In: Pesti Hírlap, 1925. január 4. 35. 50 Rippl-Rónai József levele Lázár Bélához. Kaposvár, 1910. december 15. MNG Adattár, ltsz.: 3651/1939/23. 51 Rippl-Rónai iparművészeti tevékenységéről lásd Prékopa Ágnes tanulmányát e katalógusban. 52 Mercure de France 1899. Avril 248.; (Jne date de l'histoire de la peinture française, Reuue Blanche 1er Avril, 1899. Egyes francia kritikák magyar fordításban in: Pewny 1940. 53 Rippl-Rónai 1957. 61-62. 54 Aristide Maillol szóbeli közlése Pewny Denise-nek. Pewny 1940. 60. 55 Fülep 1910. 227. 56 A levélrészletet idézi Pewny 1940. 56. 57 Rippl-Rónai József levele Rónai Ödönhöz. Neuilly, 1900. július 5. MNG Adattár, ltsz.: 204008/1979/8/d. 58 Ödön bátyja művészetének legmegértőbb patrónusa volt. Szerepéről a művész életében lásd Pandúr Józsefnek e katalógusba írt tanulmányát, illetve uő.: A másik Rippl-Rónai. Pécs, 1997. 59 Bővebben lásd: Bernáth 1977. E tanulmányom írásakor 1977-ben az MNG Adattárában még nem volt hozzáférhető a 4869. leltári számú, Ödönnek írt levél, mely arról tanúskodik, hogy Rippl-Rónai mégiscsak tartózkodott - három napot Szentpéterváron is. 60 Rippl-Rónai 1957. 122. 61 Lyka 1949. 33. 62 E számítást Pewny Denise végezte el, in: Pewny 1940. 77. 63 Rippl-Rónai József: Egy jótékony célú műkiállítás alkalmából. In: Somogy, 1903. június 7. 3. 64 Rippl-Rónai József levele Rónai Ödönhöz. Kaposvár, 1904. szeptember 14. MNG Adattár, ltsz.: 20408/1979/12/b. 65 Rippl-Rónai 1957. 86. 66 Ady Endre: Kisvárosok őszi vasárnapjai. Ady e versét - Rippl vendégeként - éppen Kaposvárott írta. 67 Hofmann, Werner: A földi paradicsom. Budapest, 1987. 245., 180-181. 58 Rippl-Rónai József levele Rónai Ödönhöz. Kaposvár, 1905. március 11. MNG Adattár, ltsz.: 20408/1979/13/a. 69 Rippl-Rónai 1957. 86. 70 Ursula Perucchi-Petri szerint Vuillard gyakori erős fény-árnyék kontrasztja szimbolikus jelentést hordoz, például utalást az Életre, Halálra. Dans un intérieur (képleírás) in: Fréches-Thory-Perucchi-Petri (ed.) 1993. 334. Koella, Rudolf: Futteral des Menschen. Zur Interieurmalerei der Nabis című tanulmányában (uo. 95-96.) ír a Nabik képein szereplő nyitott ajtókról, amelyekről úgy gondolja, jelzik, hogy valaki éppen kiment a szobából - tehát nem látható dologra utalnak. Ez a megközelítés Rippl-Rónai esetében nem vezet eredményre. 71 Lásd 70. jegyzet 72 Csengeryné 1963. 143. helyesen szögezi le, hogy ami Rippl-Rónai otthonképeit összeköti Vuillard intérieurjeivel, az a képek hangulati tartalma és az otthon mindkettőjük életében betöltött fontos szerepe. 73 Denis, Maurice (Théories. Paris, 1964. 170.) a szintetizálás ismérveként használja ezt a fogalmat. („... C'est simplifier dans de sens de rendre intelligible") 74 Petrovics [1942] XXI. 75 Schneidig, Walter: Die Geschichte der Weimarer Mahlerschule. Weimar, 1971. 89. 76 Az ebből leszűrhető konzekvenciákkal több Nabi-festő élt is. Tény, hogy Vuillard és Roussel 1892-ben, Vallotton 1893-ban elutaznak, hogy holland zsánerképeket, elsősorban Verméért nézzenek. Ursula PerucchiPetri szerint a Vermeer és Chardin intérieuröknek az a sajátossága, hogy könnyedén besötétítik a képteret, nagyon hatott Vuillard-ra. Die Nabis und der Japonismus. In: Fréches-Thory-Perucchi-Petri (ed.) 1993. 59., 57. jegyzet 77 A korábbi magyar életképek, a „Situationsbild" jellegzetességeiről, középeurópai sajátosságairól lásd bővebben: Zádor Anna: Az életkép. In: Művészet Magyarországon 1830-1870. Katalógus I. (Szerk.: Szabó Júlia és Széphelyi F György.) Budapest, 1981. 94-97. 78 Cézanne-nal kapcsolatban Werner Hofmann Francastelt idézi. I. m. 190. 79 Hans H. Hofstätter mélyen félreérti Rippl-Rónait, amikor őt, Márk Lajossal együtt, a francia szellemű boudoir- és szalonművészet (Aman-Jean, Steinlen) folytatójaként aposztrofálja. (Geschichte der europäischen Jugendstilmalerei. Köln, 1963. 232.) 80 Biatostocki, Jan: Régi és új a művészettörténetben. Budapest, 1982. 254. 81 Gachot 1944. 10. 82 Rippl-Rónai megújulási igyekezetét nyilván ösztönözte a MIÉNK 1907-es megalakulása. Az 1908. január 11-én a Nemzeti Szalonban megnyílt kiállítás egyik fő szervezője volt Szinyei és Ferenczy Károly mellett. A szervezők a párizsi Salon des Independents mintájára nem egy szűk - bizonyos irányba elkötelezett - csoport, hanem általában a „modem művészek" bemutatkozását célozták meg. 83 A kép alján: .Visszaemlékezésül az 1906-iki meleg nyári napokra: Ödön öcsémnek Jóska." Ez az ajánlás is bizonyítja, hogy a kép az év második felében készült. (Czóbel nyáron tért haza.) 84 Rippl-Rónai 1957. 63. 85 ..Comment voyez-vous ces arbres? Ils sont jaunes. Eh bien, mettez du jaune; cette ombre est plutôt bleue, peignez-la avec de l'outremer pur; ces feuilles rouges, mettez du vermillon." Idézi: Estienne, Charles: Gauguin. Genève, 1953. 40. 86 „Most Czóbel lesz az, akit ütnek... Nálunk ez az első lépés, ami merész és új - vagy legalábbis a Salon d'Automne plánumjával egyenlő értékű." Rippl-Rónai József levele Rónai Ödönhöz. 1908. január 10. MNG Adattár, ltsz.: 20408/1979/16/a. 87 Lásd bővebben: Horváth Béla: Márffy Ödön kortársairól és a korról. Jelenkor, 1961. 715-719. 88 Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1954. 70. 89 Hogy a pöttyözős technika milyen mély nyomot hagyott a korszak művészetén, arról a „Farben des Lichts" című, a münsteri Westfälisches Landesmuseumban a közelmúltban megrendezett kiállítás adott számot, ahol Rippl-Rónai: Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van című képe is szerepelt. (1996. december 1-1997. február 16.) 90 Munch Sikoly című 1895-ös litográfiájára a következő mondatot írta németül: „Geschrei. Ich fühlte das große Geschrei durch die Natur." 91 „Lexpression, pour moi ne réside pas dans la passion qui s'affirmera par un mouvement violent. Elle est dans toute la disposition de mon tableau." Idézet: Escholier, Raymond: Henri Matisse. (Anciens et modernes.) Paris, 1937. 98. 92 Rippl-Rónai 1957. 78. 93 Idézi: Hofmann, Werner: A modern művészet alapjai. Budapest, 1974. 208. 94 „Peinture physique..." Idézi: Leymarie, Jean: Braque. Genève , 1961. 21. 95 Werner Hofmann plasztikus analízisét adja a kontúr lehetséges felhasználásának. In: i. m. 207-208. 96 Leymarie, Jean: Le Fauvisme. Genève, 1959. 118. 97 Matisse így vall 1908-ban, mikor pedig már túl van a Vadakhoz kötődő periódusán: „(Jne nouvelle combinaison de couleurs succédera à la première et donnera la totalité de ma représentation." Catéchisme fauviste de Matisse. In: Jalard, Michel-Claude: Métamorphoses de Tlmpressionisme. Paris, 1966. 108. 98 Fülep Lajos: Rippl-Rónai kiállítása (1917). In: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Budapest, 1974. 231. 99 Rippl-Rónai 1957. 63. 100 1911-ben publikált fm/é/cezése/ben (Rippl-Rónai 1957. 123-124.) beszámol arról, hogy mindenfelé megnézte a magángyűjteményeket és a műkereskedőknél látható kiállításokat, így Bernheimnél a Matisse-kiállítást is. 101 A Nagybányára 1906-07-től befutó, majd onnan különböző irányokba szertesugárzó modern tendenciákról, valamint az 1906 utáni évek hazai stiláris sokrétűségéről, a következő generáció francia- és németországi orientációjáról lásd bővebben: Szabó Júlia: Nagybánya és az európai művészeti irányzatok. In: Nagybánya. Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig. (Szerk.: Jurecskó László és Kishonthy Zsolt.) Miskolc, 1992. 21-33. 102 Boromisza Tibor 1908-as műveiben Rippl-Rónai hatására mutat rá Pewny 1940. 95., valamint Jurecskó László: Boromisza Tibor. Miskolc, 1995. 34-35. 103 Kállai 1925. 37. 104 Rippl-Rónai József levele Ernst Lajoshoz. 1923. október 5. MNG Adattár, ltsz.: 20046/1923. 105 Justh Zsigmondot idézi Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Irodalomtörténeti Füzetek. Budapest, 1971. 25. 106 Rippl-Rónai 1957. 126. 107 Genthon 1958. 36. E tanulmányomat a következő, korábban megjelent részpublikációim előzték meg: Bernáth 1989, 1991, 1994