Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek

szont „kukoricás" stílusukban hasonlóak, s közel egykorúak lehetnek. A tiszta színekből (kék, vörös, sárga, fekete, fehér), vastag kontúrokkal körbevett felületekből épített kép fő értéke rendkívüli dekorativitása. ügy érezzük (s a művész célja is talán ez lehetett): valójában monumentális falfestmény vagy szövött falikárpit - lehetőség hiányában sajnálatos módon meg nem valósult ígérete rejlik a műben. Sz. G. ' Horváth 1995. 54. („Ekkor ragadt rám az Anella név. Amíg Fenella nem jött le Kaposvárra, Józsi bácsi majdnem kizárólag kis öregnek, Lazarine néni pedig ma jolie-nak szólított. A rendes nevemen, Anettének kizárólag az iskolában szólítottak.") 2 Horváth 1995. 61. 3 Uo. 62. 4 1957 Rippl 17. Lazarine és Anella, tollrajz; 22x16,5 cm ltsz.: 7571. 5 Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van. (Kat. sz.: 90.) 97. Somssich gróf portréja, 1910-es évek Portrait of Count Somssich, the 1910s Olaj, lemezpapír; 48x68,5 cm J. b. középen: Rónai Magántulajdon Proueniencia: eredetileg gr. Somssich Géza tulajdona. Kiállítva: Irodalom: A művész egyik Somogy megyei barátját, gróf Somssich Gézát (1866-1929) ábrázolja a kép nagyon érdekes, pózolástól mentes beállításban. A modell egyike volt azon ritka főúri barátoknak, akiket Rippl-Rónai saját művészi ízlésének befolyása alá tudott vonni. Kapcsolatuk a kaposvári gimnáziumi évektől eredeztethető, s a grófi család mecénási szerepét már 1886-ban a Lányka labdaütőuel című kép keletkezése is jelzi. A lányka Somssich Esztert, Somssich Géza 10 évvel fiatalabb húgát ábrázolja. Somssich Géza 1902-ben, Rippl-Rónai hazatelepülése idején hagyta el a katonai pályát, s kezdett el gazdálkodni Vóta-pusztai birtokán. Háza egy zselici dombtetőn állt szép kilátással, ahol sokat vendégeskedett a művész. Ödön öccsének írta 1905-ben: „...Somssich Géza grófnál voltam egész héten át. Kellemes társaság