Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - Az intérieurök világa
taltra? Sikerrel talán leginkább akkor járunk, ha az időben megelőző és az utána következő intérieurök társaságában vesszük szemügyre képünket. Az intérieurkorszak műveinek (pl. Flox és Filox 1903; Amikor az ember visszaemlékezéseiből él 1904, kat. sz.: 65. és 70.) harmonikus kiegyensúlyozottsága képünkön mintha valami disszonáns felhangot kapna. Rippl intérieur képein megszokhattuk, hogy a halk melankóliával megfogalmazott szerény történésre kényelmesen és kívülállóként láthatunk rá, érezhető az ábrázolt tér mélysége. Intérieur még ez a Piacsek bácsis kép is, a téma a régi, mégis kezd közelebb nyomakodni hozzánk az egész ábrázolás, úgyszólván részeivé válunk a jelenetnek. Itt van minden a szemünk előtt, a tér igen leszűkül, szinte irreális hangsúlyt kapnak a tárgyak és a kedvelt modell is mintha körünkben olvasná az újságot. Az egy évvel később festett Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett (kat. sz.: 83.) című képen látjuk csak majd a virtuális célt, azt, hogy hová is tart ez a mozgolódás: itt a két modell már kitölti a képteret és hogy intérieurben vagyunk, már csak jelzés maradt, ugyanabban a sárga falú szobában van a két szeretett öreg, még a nagy karosszék is azonos, azonban a minden mellékest félresöprő ökonómia, a más jellegű művészi értékekre való figyelés már egy új stíluskorszakot jelez. A Piacsek bácsi a fekete kredenc előtt című képen megjelennek a sötét kontúrok, a súlyos ecsetvonások terhe alatt a citromsárga fal, a tömeg tárgy szinte vibrál. A kép kivágatszerűsége azt szuggerálja, hogy a festő fittyet hány a kompozícióra, ő csak véletlenül festi a szoba e szegmensét, bárhol folytathatná, bárhol abbahagyhatná. Ravasz dolog ez, mert persze nem így van, ki van itt érlelve minden, akárcsak az analógiaként itt idézhető 1895-ös Vuillard-képen, a Kékruhás nőben (1. kép). Még ha ennek impresszionisztikus stílusa el is üt RipplRónai konkrétabb megjelenítésétől: a két kép a szűk terű, ezer tárggyal megrakott intérieurrel, ahol a figura a néma csendben maga is tárggyá válik - rokon. A képünket jellemző disszonáns felhang magában hordja a modernebb, korszerűbb kifejezés lehetőségeit, azt tapogatja körül, még kiforratlanul. Fogadjuk be úgy e képet, mint egy új stílus felé vezető szellemi kaland egyik első állomását, vagy szemléljük úgy, mint egy olyan pompás terepet, amely utat nyit az alkotás folyamatának megértéséhez. B. M. Kisvárosi szoba, 1906 Room in a small town, 1906 Olaj, karton; 29,6x66,6 cm J. b. I.: Rónai MNG ltsz.: 7036 Proueniencia: Majovszky Pál; 1936-tól Szépművészeti Múzeum. Kiállítua: 1906. december 23-1907. január 2. Kaposvár, Polgári Fiúiskola: Karácsonyi kiállítás; 1947 Rippl 96.; 1952 Rippl 67.; 1968 Tihany 28. (Kisuárosi intérieur); 1971 Dortmund 65.; 1976 Tokio-Oszaka 44. R.: 4L; 1983 Rippl Róma 26. R.: 54.; 1983 Rippl Le Havre 28. R.: 40; 1983 Rippl Szeged 24.; 1984 Rippl Győr 8.; 1984 Rippl Miskolc 12. Irodalom: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Evkönyvei. VIII. (Szerk.: Dr. Csánky Dénes.) Budapest, 1937. 175. R.: 206.; Petrovics [1942] R.: 95.; Genthon MTA MKCS-C-I-36/2428 A felirat szerint Rippl-Rónai József 1906. évi karácsonyi kiállításáról való az a 198. számú „Belépti-jegy", amelyet a kép hátlapjára ragasztottak. A Kaposvári Polgári Fiúiskolában megrendezett jótékonysági tárlatnak valószínűleg nem készült katalógusa. A kiállításról a Somogyvármegye három száma is hírt adott. 1 A tudósítások említést tesznek a két teremben bemutatott 82 műről, de egyes alkotásokat nem emelnek ki. „A kiállított képek legnagyobb része a művész otthonát és közvetlen környezetét ábrázolja." 2 A kép címéről és adatairól korabeli forrás nincs, a művet Rippl-Rónai életében nem reprodukálták, így csak feltevéseink lehetnek. A festmény Majovszky Pál halála után, 1936-ban a hagyatékból került a Szépművészeti Múzeum Modern Magyar Képtárába az ismert címen. Feltételezhető, hogy más címmel többször is bemutatták. Nem elképzelhetetlen, hogy a decemberi kaposvári kiállítást megelőzően már szerepelt a budapesti aukción 3 is talán Két egymásba nyíló szoba címmel. Amennyiben az említett karácsonyi tárlaton szerepelt először, akkor valószínű, hogy a verőfényes intérieur 1906 nyarán készült. Kiállíthatta Rippl-Rónai a képet Két egymásba nyíló kisvárosi szoba címmel is 1907-ben a Nemzeti Szalonban. 4 Genthon István feljegyzése szerint 5 az általa Kaposvári kis intérieurként 6 számon tartott, és tévesen 1909-re datált mű Kaposvári dolgozószobám címmel a MIÉNK harmadik kiállításán szerepelt 1910-ben. 7 A jelenleg ismert címmel először az 1947-es Emlékkiállítás katalógusában található. Érdekes módon a műtárgylista után külön jelölték a Szépművészeti Múzeum tulajdonát képező alkotásokat, de a Kisvárosi szobát nem említették. 8 Itt kell megjegyezni, hogy Pewny Denise szerint a Szépművészeti Múzeum azonos címmel egy 1904 körüli pasztellt őrzött. 9 Az említett műnek nem bukkantunk a nyomára. Az olajképet (Kisvárosi intérieur címmel) Bodnár Éva az 1968as tihanyi kiállításon 1907-re datálta, 10 s ettől kezdve ez a keletkezési dátum vált elfogadottá a szakirodalomban.
