Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Az intérieurök világa

A háromalakos csoportkép feltűnő jellegzetessége a de­koratív rendezettség, amelynek alapján korainak tűnhet az 190l-es keltezés. Önként kínálkozik összehasonlítása az 1908-as Az aggódó Paulina mama című képpel (kat. sz. 77.), hiszen azonos elv szerint épül fel a kompozíció. A Kossuth imádó Rippli bácsi című képen (kat. sz.: 42.) ábrázolt Rippl János felesége egyenes tartású, szikár je­lenség. Bal kezét a szájához emeli öregasszonyos szo­kás szerint, hogy leplezze fogatlanságát. Előtte barna támlájú széken ül egy nagyobbacska leány, akinek ölé­ben egy fehérsapkás leánygyermek alszik. Kettejük ,V" alakban jobbra és balra dőlő testtartása nyitottá teszi a nagymama számára a teret, akinek kísérteties komoly­ságát a lányok bája oldja fel. Az öreg néni alakjában van valami rokon vonás az 1890-es évek szimbolizmusával, annak barnásszürkés színekben megjelenő emberábrá­zolásaival. Magas széktámla rekeszti el az időtlenségbe révedt Rippl nénitől a gyerekeket, kiket billegő kalapjuk bohókássá tesz. A képen ily módon érintkezik a „fekete korszak" és az ..intérieur korszak" szelleme. Ebben a mozzanatban tetten érhetjük Rippl-Rónai korszakváltá­sát, s így a dátum talánya is feloldódik. A színmezőket határoló kontúrok könnyedebbek a hét évvel későbbi Az aggódó Paulina mama című kép hangsúlyozott és szer­vesen beépített körülrajzolási módjához képest. A Rippli néni a gyerekekkel című képen méltányolnunk kell a színértékek fokozását is. A hűvös szürke skála foltjai kö­zé egyre melegebben ható barnák ékelődnek. Tovább élénkülnek a színek a leányarcok és kezek puha rózsa­színjei és egy narancsrózsaszín kabát által, végül kicsat­tannak a mellvarrás fehérségében. Péter András írta er­ről: „Nagyon érdekes a mind tisztábbá, melegebbé váló színek átalakulása is: a realitás, az élet színes valósága felé való törekvés Rippl-Rónai művészetében, bennük átalakulásukban és tömörebbé, materiálisabbá válásuk­ban jelentkezik legelőször és legerősebben." 1 1 Péter 1931. 78-79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom