Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak

fotográfusnál pózoló, a pillanat kivételes voltával tisztában lévő vidéki ember magatartása. A falon függő metszet vagy olajnyomat a „függetlenségi" érzelmű Rippli bácsi attribútuma, mely a Kossuth 1894-es halála és temetése után még jobban megélénkült kultusz korabeli dokumentuma. Kaposvár hazafias érzületére jellemző, hogy 1869-ben az emigrációban élő Kossuthot akarták megválasztani képviselőnek. (A millennium után RipplRónai elesik a vármegye megbízásától, s Kossuth portréját az egykori Hollósy-tanítvány, Bacskay Béla helybeli piktorral festetik meg.) A kép a művész ekkori festői módszeréről is árulkodik: a kabát fekete kontúrjai előbb kerültek a vászonra, s a ruhaanyag szürke alapszíne pedig azt követően töltötte ki a felületet. Éppen az árnyékolás adja a kompozíció kettős dimenzióját, a csíkos karosszék határolta képmezőben a vastag kabáton még a gombok vetett árnyékainak stilizált átírása is megvalósul, de a háttérben már nem érzékeljük a formák térbeliségét. A figura reális tere mögött a végsőkig tompított szürkék használata Kossuth imaginativ (személyes, történelmi stb.) világát teremti meg. Rippli bácsi a festett és rajzolt „családtörténet" gyakori szereplője. A legismertebb Kossuth-portrés változat, A beteg Kossuth.-imádó (1904 körül) című pasztell.

2 Vidám társasági jelenet tagjaként tűnik fel a Papa, mama és Rippli bácsi (1903; kat. sz.: 66.) című képen. Kerti jelenetben megfestett arcképe, és önálló tusportréja egyaránt a műkereskedelemben tűnt fel 1997-ben.

3 Jellegzetes fiziognómiája alapján feltehetően őt ábrázolja az Öreg férfi (1905) címmel beleltározott pasztell a MNG gyűjteményében.

4 Nemes Marcell tulajdonában is volt egy változat, amely halála után az Ernst Múzeum aukcióján került árverésre 1933-ban.

3 Sz. Gy. 1 Horváth János anyakönyvi kutatásai szerint - a korábbi vélekedésekkel ellentétben - Rónai János nem testvére, hanem unokatestvére volt Rippl-Rónai édesapjának. 2 A beteg Kossuth-imádó. Pasztell, papír; 35x50 cm, j. b. 1.: Rónai. Magántulajdon. Kiállítva: 1906 Rippl aukció 40.; Árverési Közlöny, 1936. november, 1388. R.: IX. tábla. 3 Kieselbach Galéria, Őszi képaukció, 1997. szeptember 19. R.: 132. Riplí bácsi. Tus, papír; 25x 18 cm, j. j. I.: monogram, j. b. I.: Ripli bácsi 1910.; R.: 324. Szőlőskertben. Olaj, karton; 30x68 cm, j. j. 1.: Rónai. A hátoldalon autográf felirat: „Rippli bácsiéknál a szőlőben (Piacsek, Lazarine és Rippli bácsi. Szalmás viskó előtt a család)." A tusportré Fenellával „kiegészített" változata: Fenella és Ripli bácsi. Tus, papír; 23x29 cm, j.b.l.: Fenella, j. j. 1.: monogram, Ripli bácsi 1910. MNG ltsz.: 1911-345. Ez utóbbi R.: Rippl-Rónai 1911. 89. 4 Öreg férfi, 1905. Pasztell, papír; 42x26,5 cm, j. j. f.: Rónai 05. MNG ltsz.: FK 5094 5 1933 Ernst Nemes Marcell (II. rész.) 79. Interieur Rippli bácsival. Karton; 71x101 cm, jelezve.