Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak

A kép keletkezésének ideje nem teljesen tisztázott. Pewny Denis és Genthon István feltehetőleg Malonyay Dezső alapján 1895-re datálta a művet,

1 és bár ez az időpont a valószínűbb, 1928-ban az Ernst Múzeumban 1897-es dátummal volt kiállítva. Miután az ábrázolt személyre vonatkozólag eddig még nem merült fel pontos adat, a hátlap feliratából, valamint a hátoldalon található fővámhivatali pecsétből arra következtethetünk, hogy a kép Párizsban készült. A portré Rippl-Rónai párizsi, ún. ,,fekete korszakának" második felébe illeszthető. Alig használt színt. A barna háttérből kiemelkedik a plakátszemen, néhány sötét kontúrvonallal, szűkszavúan felvázolt arc világos színfoltja. Genthon István jellemzése szerint „zsánerkép",

2 a nagyvilági, kicsit mondén párizsi dáma jellemképe. 1900-ban még Párizsi_színésznő címen volt kiállítva,

3 A díua elnevezés, amely bekerült a szakirodalomba, Malonyay Dezsőtől származik.

4 J. Zs. 1 Malonyay 1906. 201. 2 Genthon 1935. 226. J Vajda Ernő kiállítási kritikájában érzékletesen leírja a képet, így lehetett azonosítani, a Royal szállóbeli kiállítás katalógusában (Műcsarnok, 1901. 11.). 4 Malonyay i. m. 41. Szüleim negyvenévi házasság után, 1897 (Apám, Anyám 40 évi házasságuk után; Szüleim) My parents after fourty years of marriage, 1897 Olaj, vászon; 156,2x119 cm J. b. 1.: Rónai 97 BTM Fővárosi Képtár ltsz.: K M 68.56 Proveniencia: Fruchter Lajos, majd dr. Völgyessy Ferenc gyűjteményében. Völgyessy Szomor Sándortól a BTM vásárolta meg 1968ban. Kiáiiítva: 1902 Rippl 132.; 1911 Rippl II. terem 9.; 1912 Amsterdam 507. (Mes parents); 1916-17 Műcsarnok 342.; 1926 KÚT III., 4. R.: 11.; 1928 Rippl 235.; 1937 Rippl 56. R.: 11.; 1947 Rippl 22.; 1952 Rippl 3.; 1968-tól BTM Kiscelli Múzeum állandó kiállítás; 1988 Kiscelli Múzeum, In memóriám B. V. (Bertalan Vilmos) Irodalom: Yartin (Nyitray József): Téli tárlat. Budapesti Napló, 1901. december 4.; Petrovics 1903. 164.; Petrovics 1906. 114.; Rippl-Rónai 1911. 55.; Péter 1931. 78.; Genthon 1935. 227.; Petrovics [1942) XIV. R.: 21.; Rabinovszky 1948. 2. R.: címlapon; Rippl-Rónai 1957. 13., 148.; Genthon 1958. 18.; László 1978. 38-40.; Aknai 1971. 17-18. R.: 19.; Bernáth 1976. 13., 83. R.: 15.; Bernáth 1981. 388-389.; Horváth 1995. 25. R.; Martyn Ferenc: Rippl-Rónai József. Somogy, 1997. 1. sz. 95.; Genthon MTA MKCS-C-I-36/1307 Az egész életmű talán legünnepélyesebb hangvételű kettős portréjával a fiatal festő rajongásig szeretett szülei előtt kívánt tisztelegni, jelentős évfordulójuk alkalmából. Az Andrássy-ebédlő berendezésének, díszítésének tervezése és kivitelezése úgy elvonta a festéstől, hogy 1896-97-ben leginkább csak kisebb lélegzetű festményekre futotta erejéből. Kaposvári vakációját tehát örömmel használta fel e kép elkészítésére. Többszörösen is bizonyítani akart: egyrészt családja előtt a művészetében való előrehaladásáról és persze fiúi ragaszkodásáról. Másrészt maga és festő barátai előtt arról, hogy képes ő még olyan nagy hatású műveket létrehozni, mint az annyit dicsért Öreganyám-kép, melyet a francia kritika szinte etalonként használt fejlődésének megítélésében. A kaposvári és a párizsi elvárások egyeztetése ér1. Rippl József, a festő édesapja. Fotó: Langsfeld Mór, Kaposuár. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum / József Rippl, the painter's father. Photo: Mór Langsfeld, Kaposvár. Kaposvár, Rippl-Rónai Museum 2. Ripplné Knezevich Anna, a festő édesanyja. Fotó: Máté Olga, Budapest. Kaposuár, Rippl-Rónai Múzeum j Mrs Rippl, born Anna Knezevich, the painter's mother. Photo: Olga Máté, Budapest. Kaposuár, Rippl-Rónai Museum