Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak
19 Rippl Rónay József: A XIX század végén. - A Hazánk eredeti tárcája. - In: Hazánk, 1894. október. MNG Adattár, ltsz.: 5118-1-42. 20 MNG Grafikai Osztály ltsz.: 1935-2826 (dr. Majovszky Pál ajándéka). 2 ' Ekkor egymást érik Párizsban a japán metszetkiállítások. 1883-ban még nem láthatta a Louis Gonse által privát gyűjteményekből összehozott Musée japonais temporaire-t. 1887-ben Van Gogh a Café »Le Tambourin« falait teleaggatja japán metszetekkel, mialatt Gauguin, Bemard és Toulouse-Lautrec társaságában kiállít ugyanott. 1888-ban Siegfried Bing az Exposition historique de l'art de la gravure au Japon című kiállításon Kitagawa Gtamaro (1753-1806) lapokat mutat be a Rue de Provence 22-ben (Bing a japán metszetek forgalmazója is volt), és megjelenik a Le Japon Artistique első száma, amely az ún. második japanizáló áramlat, és egyben a második műkritikus generáció működésének (Bing, Gonse, Geffroy, Natanson és Marx) színtere lett. Az 1889-es párizsi világkiállításon nagy sikere volt a japán művészeti kiállításnak. 1890-ben a párizsi École des Beaux-Arts rendez japán művészeti kiállítást. 1892-ben Exposition du Blanc et Noir címen a Galerie Durand-Ruel rendezett japán metszetkiállítást. Vö. Perucchi-Petri, Ursula: Die Nabis und der Japonismus. In: 1993 Zürich (kiállítási kat.). 33-59. Rippl-Rónai gyűjteményébe Emlékiratai szerint 1892 körül kerültek távol-keleti fametszetek, amelyek egy Neuillyben készült fotón (MNG Adattár, ltsz.: 5118-1-180.) a szoba falán jól láthatók, és ezeket gyűjteményes kiállításai alkalmával saját művei mellett ki is állította: „Itt voltak a melegszürke szobafalakra kifeszítve Sesshiu régi japán művész tussal csinált ecsetrajzai, melyeket Mme Leroi d' Etiolles-nak, a Szalonban már akkor kitüntetett művésznőnek férje, a mindig utazó hajós, hozott Japánból/' 1900-as Royal-beli kiállítása alkalmával saját műveivel együtt japán metszetgyűjteményét is kiállította. Rippl-Rónai keleti gyűjteményét az Ernst Múzeum 1928-as XXXVIII. sz. aukcióján árverezték. 22 Vö. az 1890-es Női akt rajzát, kat. sz.: 155. 23 Feltehető a távol-keleti rajzok kompozíciójának hatása, de az sem kizárt, hogy Rippl-Rónai Cézanne képi struktúráját gondolta át. A későbbi művei esetében e képszerkezetet alapvetően Cézanne hatásaként értékelte Németh 1968. 24 Vö. még: 3. sz. kép, továbbá: Hímzőnők este. MNG ltsz.: FK. 10.143. A távol-keleti metszetek hatásáról a rácsszerkezetek téralkotó szerepében: Geller 1987. 50-55. 24. Körhinta, 1894 körül (Falovak; Carrousel; Álló ringlispiel; Ringlispiel) Carousel, about 1894 Olaj, vászon; 60x72,8 cm J. n. MNG ltsz.: 8918 Proveniencia: özv. Török Artúrné tulajdonából került közgyűjteménybe 1948-ban. Kiállítva: 1897 Rippl 71. (Falovak); 1899 Párizs Durand-Ruel 46. (Falovak); 1906 Rippl aukció 170. (Carrousel); 1920 Nemzeti Szalon 116.; 1923 KÉVE XIV. 90. (Álló ringlispiel); 1927 Bécs (kat. sz. n.); 1927 Fiume (kat. sz. n.); 1928 Rippl 230.; 1932 Rippl 34.; 1934 Rippl 3.; 1937 Rippl 55. (Ringlispiel); 1961 Rippl MNG 13.; 1965 Nyírbátor (kat. sz. n.) irodalom: Pewny 1940. 37-38., 58., 114.; Petrovics [1942] XV-XV1. R.: 8.; Genthon MTA MKCS-C-1-36/1237 A kép valószínűleg Rippl-Rónai hagyatékának 1934-es árverése után került Török Artúr birtokába, az 1937-es Ernst múzeumbeli kiállításon már ő a tulajdonos. A festmény különböző feldolgozásokban különböző datálásokkal jelent meg, így Pewny Denise 1893-ra tette keletkezésének idejét, míg az 1934-es katalógusban 1898-as dátum szerepel. Talán a legautentikusabbnak az 1923as KÉVE kiállítás katalógusa tekinthető, ahol a Neuillyben festett képek között található, 1894-re datálva. A kép hátoldalán címként, bár nem Rippl-Rónai kézírásával „Cirkusz" felirat látható, így elképzelhető, hogy ezen a címen ki volt állítva Kaposvárott is a Turul Szállóban. 1 A festmény Rippl-Rónai párizsi színredukciós korszakának jelentős alkotása. A sötét háttérből néhány világosabb színfolttal szinte kivillannak a vásári körhinta lovai. Rippl-Rónai egész életművét tekintve érdekes és szinte egyedülálló az a feszültség, amelyet a vertikális és horizontális formák egymáshoz való viszonyával ért itt el. A vásári körhinta mint téma gyakran foglalkoztatta a 90es évek közepén. Több rajza, 2 egész rajzsorozata is készült e tárgykörben, bár ezek formailag inkább a Les Vierges illusztrációkhoz állnak közelebb, mint a tárgyalt festményhez. A rajzsorozatot az Insel című berlini művészeti lap is meg akarta jelentetni, de a folyóirat megszűnése miatt ez elmaradt. 3 A motívum hosszabb időszakon keresztül fel-felbukkant Rippl-Rónai életművében, erre utal Carrousel című, az Iparművészeti Múzeumban őrzött 1897-es kerámiaképe is. 4 J. Zs. ' A kiállítás 1913-ban volt a kaposvári Turul Szállóban. Katalógus nem jelent meg, csak egy újságcikk műtárgyjegyzékkel, amelyben a Cirkusz 13. számmal szerepel. MNG Adattár, ltsz.: 5118-111-103. 2 A rajzok közül néhányat őriz a MNG Grafikai Osztálya: Körhinta, ltsz.: FK 4692; Körhintát néző két nő, ltsz.: 1911-325; Körhinta, ltsz.: 1911-327. 3 Rippl-Rónai 1957. 78. 4 A kerámiaképről bővebben lásd Csenkey Éva elemzését: kat. sz.: 214.
