Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak
1. Edvard Munch: Tavasz, 1889 / Spring, 1889. Oslo, Nasjonalgalleriet Irodalom: Petrovics [1942] R.: 3.; Rippl-Rónai 1957. 40.; Genthon 1958. 10-11.; Genthon 1969. 143.; Aknai 1971. 9.; Szabadi 1980. 306. R.: 295.; Keserű 1982. 18. R.: 2.; Szabadi 1990. 77. R.: 78.; Genthon MTA MKCS-C-I-36/1213 Az 1890-es évek párizsi iskolázottságú művészei közül többen előszeretettel fordultak a hétköznapi élet intimebb témái felé. A melankolikus hangulat érzékeltetésére, a ,,csend" képi megjelenítésére leginkább a szobabelsők szűk kivágatú terei kínálkoztak, a bútorok között meghúzódó, a létezés és az emlékezés határain egyensúlyozó sorsok újszerű bemutatásának lehetősége vonzotta a heroikus témáktól elforduló alkotókat. Rippl - saját szavaival - „olajozott grafikáján" vagy ,,rajzolt olajfestményén" 1 egy ilyen kiegyensúlyozott felépítésű jelenetet látunk. Az ablakon beáramló fény és a szinte anyagszerű homály egymásba folyó, álomszerű közege felerősíti a két nőalak láthatóan bánatos lelkiállapotát. A művész egyik, anyjához írt 1895-ös levelében pontos leírását adja a képnek: ,,A 3 ik falon függ ugyancsak egy egyszerű keskeny fekete rámában egy olajfestményem, amely egy nagy szoba belsejét ábrázolja, benne a kerek asztal mellett egy kissé eltávolodva egymástól két feketébe öltözött nő: az anya, ki valami szomorú újságot olvas föl szomorkodó leányának, aki teljesen az árnyékban, míg az anya megvilágítva az ablak mellett. Egyik legsikerültebb képem." 2 A kép, akárcsak az ebben az időszakban festett többi Rippl-mű, a fekete színből indul ki, de ellentétben a litográfiák ,,lapos" felületével, a könnyedén felvitt barna árnyalat megteremti a kép belső terét. (A művész a szürkét kiegészítő áttetsző barnát hasonlóan alkalmazza az ugyanebben az évben festett Kuglizókon, kat. sz.: 17., és James Pitcairn Knowles arcképén, kat. sz.: 11.) A bevilágított felület a körkörös és négyzetes elemek ritmusára épül. Az asztallap, a jobb oldali szék íves karfája, az asztali tárgyak éles ellentétben állnak az ablak, újság és a kandalló szögletes vonalaival. A művész ebbe a struktúrába helyezte el a mindkét minőséget (fény-árnyék) hordozó organikus emberi alakokat. Talán legelőször itt tűnnek fel Rippl későbbi kedvelt motívumai: a hanyagul odavetett kendő, a kézfejre támaszkodó női fej, a belógó tükör vagy képkeretek. Ha a kép analógiáit keressük, rögtön adódik a Hollósy-kör néhány alkotásával, illetve Vuillard és Munch képeivel való összevetés. Csók István 1891-ben festette meg Az árvák című képét, amelyen szintén két gyászoló nőalakot látunk. 3 A kék színekre épülő esti szobabelső hasonló hangulatot áraszt, mint Rippl képe, azonban Csókot láthatóan a téma másfajta, festői megközelítése izgatta. Ismeretes, hogy Hollósy és tanítványai az akadémizmustól való eltávolodásuk manifesztálására elutasították a fekete szín használatát. Rippl azonban tudatosan kitartott a fekete mellett, és némi malíciával azt tartotta, hogy a sötétkék színt a Julian Akadémián találták fel a fekete pótlására. 4 Réti első képein (Bohémek karácsonyestje idegenben, 1893; Gyötrődés, 1894) 5 szintén a borongós szobabelsőket választotta. Stilárisan közelebb áll Rippl metódusához Vuillard művészete, akitől számos kétalakos szobabelsőt ismerünk ebből az időszakból (Két nő lámpánál, 1892; Esti intérieur, 1893), bár a fekete árnyékok mellett erőteljes színeket használó képek inkább Rippl későbbi intérieurjeivel rokoníthatóak. 6 Rippl melankolikus képének hangulata ugyan felidézi Munch több művét, köztük a több változatban létező Halottasszoba című 1893-as festményét, azonban a norvég művész tragikus világlátása teljességgel hiányzik életművéből. 7 A kép első bemutatója az 1893-as Mars mezei Szalonban volt, ahol Két nő egy szobában címmel állították ki. 8 A magyarországi kiállításokon szintén előfordul ez a címvariáns, azonban a hasonló elnevezések félrevezetőek lehetnek az azonosításban. Például az 1899-ben a Műcsarnokban kiállított Két asszony egy szobában pasztellkép, egy eddig ismeretlen változat, vagy csupán a technika elírásáról van szó. 9 Valószínűleg azonos lehet az 1912-ben Münchenben és Frankfurtban egyaránt kiállított Interieur mit zwei Frauen a tárgyalt képpel, amely akkor már Mernes Marcell gyűjteményének darabja volt. A müncheni katalógusban autográf bejegyzéssel az 1891 -es dátum szerepel, amely téves volta ellenére is a korai készülést bizonyítja. 10 Sz. Gy. 1 Rippl-Rónai 1957. 59. 2 Rippl-Rónai József levele anyjához. Neuilly, 1895. november 24. Genthon 1969. 143. 3 Csók István: Az árvák. Olaj, vászon; 121,5x136 cm, j. b. 1.: Csók 1891. MNG ltsz.: 2863 4 Vaszary János: Rippl-Rónai művészete és jelentősége. Pesti Napló, 1928. február 4. 9. Újraközölve: Régi és/vagy új reneszánsz. Vaszary János összegyűjtött írásai. Összeállította: Mezei Ottó. Tata, é.n. [1993.] 101. 5 Réti István: Bohémek karácsonyestje idegenben. Olaj, vászon; 145,5X121 cm, j. j. I.: Réti. MNG ltsz.: 2837; Gyötrődés. Olaj, vászon; 120,5 x 101,5 cm, j. j. 1.: Réti 94. MNG ltsz.: 1652 6 Edouard Vuillard: Két nő lámpánál, 1892. Olaj, vászon; 32,5x41,5 cm, j. b. I.: E.V. 92. Saint Tropez, Musée de l'Annonciade.; Esti intérieur, 1893. Olaj, vászon; 46x38 cm, j. b. 1.: EV 93. Winterthur, Kunstmuseum. 7 Edvard Munch: Tavasz, 1889. Olaj, vászon; 169x263,5 cm, j. j. I.: E. Munch 1889. Oslo, Nasjonalgalleriet; Halottasszoba, 1893. Tempera, vászon; 150x 167 cm, j. b. I.: E. Munch. Oslo, Nasjonalgalleriet. 8 A Le Grande Bataille 1893. május 4., a Petit Moniteur május 13., a Telegraph május 13. száma kiemeli a Deux femmes dans une chambre című képet. Sajtófigyelő, MNG Adattár, ltsz.: 5118-1- 22. Itt szeretném megköszönni Szinyei Merse Annának, hogy franciaországi kutatásai alapján pontosíthattam a kiállítások adatait. 9 1899 Műcsarnok 187. 10 Rippl-Rónai kéziratos listája: „Nemes Marcell megvette a következő dolgaimat 1909. ápr. 6." 1. sz. ,,2 asszony egy szobában, olajf. 1500." MNG Adattár, ltsz.: 4895/4; 1912 München 22. (a bejegyzéses példány: MNG Adattár, ltsz.: 5118-111-68.); A frankfurti bemutató gépelt műtárgylistája: Kollektion Josef Rippl-Rónai, Budapest, 1912 Februar. Ludwig Schames, Frankfurt. 24. MNG Adattár, ltsz.: 4895/6.
