Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - CSORBA Csilla: Előhívás. Rippl-Rónai József és a fényképezés

15. Miss Isadora Duncan. Megjelent: A Hét, 1902. 15. sz. címlapján I Miss Isadora Duncan. Puhl. A Hét, 1902. no. 15, title-page hosszú, keskeny, álló formátumú, egész alakos ábrázo­lás. Az 1902. évi Merkur-palotabeli kiállításán, ahol több mint háromszáz, a kritika által ünnepelt festmény alkotójaként üdvözölték őt, a fotós riportszerűen örökí­tette meg a tárgyakkal, bútorokkal berendezett kiállító­teret, valamint a festőt elkísérő Lazarine-t és Piacsek bácsit. 31 A fotó iránti hűsége, belé vetett hite itthon is töret­lennek látszik, mégis úgy érezte, hogy Magyarországon művészetét nyilvánosan és nyomatékosan el kell hatá­rolnia a fotográfiától. A naturalizmuson nevelkedett, az újfajta művészetet érteni és megértetni akaró kritikusok cikkeiben minduntalan mint kibékíthetetlen ellentétet ütköztették a grand art-ot a „valóság, a mindennapiság fotográfiájával". 32 Rippl véleményének kimondására Lenbach halála alkalmából megírta a „Különvélemény Lenbachról" című cikket, amelyben egyértelműen elíté­16. Rippl-Rónai József: Miss Duncan. Megjelent: A Ház, 1910. 10. sz. 223.1 József Rippl-Rónai: Miss Duncan. Publ. A Ház, 1910. no.lO.p.223 Ii a német festőt a technikai „segédeszköz" alkalmazásá­ért: „És ha már olyan nagyon tudott karakterizálni, mint mondják, hát miért fogott a fényképezéshez, jobban mondva a »kalkírozás«-hoz? Azt mondják, kitűnően tu­dott karakterizálni. Ezt elhinném, ha titokban tudta vol­na tartani a »buvös rajzolas« módját, a fénykép utáni kalkírozást. Hol látjuk ezt a régi mestereknél, akik karakterizál­tak? Hol van közülük egy is, aki ehhez az eszközhöz nyúlt volna? Egy sincs; mert a tisztességes művészi érzés is tiltot­ta volna náluk a segédeszközök ily módon való haszná­latát (...) De hát művészinek nevezhető az a rajz, amit a fény­kép közvetlen lekalkirozásából nyertünk, hogy ne mond­jam, lenyomásából? Nekem jobban tetszik Munch, Munkácsy, Delacroix, Manet, vagy egy Degas ügyetlennek mondható rajza, mint az a bizonyos éles és gépiesen tökéletes Lenbachos rajz, ami oly merész módon kitolakodik a vé­kony - de számításból vékony - festés alól?" 33 A cikkben elítélt kalkírozás, azaz a fotó felnagyítása és pauszra másolása a fotózás feltalálása óta kedvelt eljárás volt a valóságot tökéletes húséggel visszaadó festők körében. Rippl-Rónaitól valóban távol állt a kép gépies másolása, kritikája jogos, mégis némileg eltúl­zottnak, időzítettnek tartjuk, hiszen, ha nem is közvet­17. Rippl-Ronai József, 1909-10. Székely Aladár felvétele. PIM Művészeti Tára / József Rippl-Rónai, 1909-1910. Photo by Aladár Székely. Petőfi Literary Museum, Collection of Artistic Documents

Next

/
Oldalképek
Tartalom