Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - CSORBA Csilla: Előhívás. Rippl-Rónai József és a fényképezés

ódusában is örült, ha akár vásárlás útján hozzájutott egy-egy megkapó arcot, mozdulatot, szituációt meg­örökítő fényképhez: szobája falán függött egy szekérre szénát pakoló férfi fotója. Elete végéig megőrizte I. Resegotti fényképész templomban ülő, egyszerű há­zaspárt megörökítő, szép kidolgozású képét. 25 Az 1890­es években begyűjtött fényképeiből említsük még meg azokat, amelyek nyomait egy-egy festmény vagy grafika őrizte meg az utókornak. Saroképület valahol Párizsban, amelynek oldalát ut­cai árusításra használja egy hentes. Felakasztott sonkák monoton sora, kolbászok, húsdarabok, s közöttük az előtérben két felbontott disznó majdnem egész teste látható. Hentesek, tovasiető vásárlók mindennapos, triviális pillanat. Rippl a Nabikhoz hasonlóan a köznapi élet egy pillanatának megragadásából tudott erőtelje­set, monumentális képet alkotni. A fotón ábrázolt mé­szárszék (13. kép) egy részletét kiemelve, azt izzó szí­nekkel, expresszív erővel megfestve, tudása javát sűrí­tette ebbe a festménybe. 26 - „Degas apró emlékeim­ben" című írásában Rippl, mint az általa készített fotók közül az egyik legszebbet említi meg a Mlle Dutile-t áb­rázolót. A fotóról fogalmat csak a feltehetően azonos beállítású, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban találha­tó pasztell alapján alkothatunk (kat. sz.: 9.). A kivágott ruhát viselő nő homályba vesző finom profilja, a furcsa nézőpont, a háton megcsillanó fény, az alak aszimmet­rikus elhelyezése egy pillanatkép erényeit csillantja fel. Mlle Dutile félig fedetlen háta eszünkbe juttatja a MNG Adattárában őrzött négy hátaktot Lazarine-ről, ame­lyeknek beállítója és fotósa minden bizonnyal maga Rippl-Rónai voit, a fotók kifejezetten festői előtanul­mányok. A négy fotó között minimális eltérés látszik: az elsőn még elmarad a kandalló párkányára helyezett, a női formát ismétlő amphoraszerű váza. A kicsit gör­nyedt, a kanapé támlája felé forduló testtartás mind a négy képen ismétlődik, az utolsón a fej alá helyezett vi­lágos kendő kiemeli az árnyékkal kereteit test vonalát. Az azonos motívum, több felvétel, feltehetően a megvi­lágítási idővel való kísérletezés miatt volt fontos. Az e fo­tókon látható test görbületére emlékeztet többek között az 1890-es évek elején síkszerűen, egy vonallal körbe kísért Ágyban fekvő nő képének szereplője (kat. sz.: 10.). Rippl 1895. november 24-én anyjához írt levele szerint „egy beteges lány" fotója függött szobája falán. A Hét 1891. 23. számában Szalay Fruzsina az oszt­rák-magyar követségen kiállított Rippl-művekről ír, s megemlíti a halvány, beteges lányról festett képet is, annak az érdekes hírnek alátámasztásául, hogy egy francia író, Henri Sorséne Sápadt virág című versét Rippl e képének hatása alatt írta. A párizsi években fotózó Rippl kiváló, szép felvételt készített egy Yvonne nevű francia nőről (14. kép). A hosszú ujjú fekete ruhát viselő nő karját hegyesszögben feltartja, dereka, csípője erotikus hullámmozgást ír le. E fotó festmény megfelelőjét a korabeli kritika a „mesteri" jelzővel illette, s létezése mellett szól az a tény is, hogy több festménye hátterében, a falra „akasztva" e fekete­ruhás nő elmosódott képe látható. 27 Feltehetően Vuillard készítette azt a jó minőségű, fel­billent kompozíciójú fotót, amelyen Thadée Natanson feleségével, Misiával egy szobabelsőben látszik. Thadée 10. Rippl-Rónai József, 7896. Ismeretlen felvétele. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ! József Rippl-Rónai, 1896. Photographer unknown. Kaposuár, Rippl-Rónai Museum 11. Rippl-Rónai József Önarcképe, 1896. Közli az üj Idők, 1896. 50. sz. 487. 1 Self-portrait of József Rippl-Rónai, 1896. Published in üj Idők, 1896. no.50. p.487

Next

/
Oldalképek
Tartalom