Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - KESERŰ Katalin: Műfajok és műtípusok Rippl-Rónai művészetében

zőpontválasztással (rálátással) éri el Rippl ugyanezt a hatást.

72 E munkáin a nőalakok egyúttal intimmé válnak, s ezt nemcsak a festő viszonya magyarázza a szőnyegeit hímző Lazarine-hez, de Vuillard-ral való kapcsolata is. Rippl többször járhatott barátja anyjának varrószalonjában, ami Vuillard képi párhuzamainak forrása volt. H/2. Rippl alakjainak mozdulatai akkor sem élénkek, amikor - szabad térben - szabadabb mozgásra nyílna módjuk. Igaz, kevesebb szabadtéri életképei ismerünk tőle (Kuglizok, Bretagne-i népünnep) párizsi korszakában. A későbbiekben a színekkel együtt a mozgások is intenzívebbé válnak ezeken (Kövezik a kaposi Fő utcát, 1905). Az életképek egy csoportja kerti jelenet. A kert, a táj interiorizált változata a kései szimbolizmus kedvelt témája, s mint az intérieur, a belső élet reprezentánsa.

73 Rippl párizsi korszakában főként az ideális, harmonikus benső világé, illetve magáé az ideálé, a Szépé. Ezért törékeny, finom nőalakok mozognak benne. Mozgásuk inkább mozdulat (olvasnak, sétálnak, virágot tartanak),

74 ők maguk nem azonosíthatók, arcuk jobbára láthatatlan vagy jelzésszerű. E kertképek műfaji előzményei a középkori hortus conclusust felelevenítő preraffaelitáknál keresendők.

75 A pont-aveni-kör neoplatonista kertértelmezése azonban szorosan összefügg az új képi megoldásokkal: Rippl kertjeinek ideális világában egylényegűek a virágok és a nőalakok, s esetenként az Öreganyáméhoz hasonló, valószerűtlennek látszó, lebegő képtérben mutatkoznak (Mályvák között, 1895), ami japán hatásról is árulkodik.

76 Három különleges műfaji változat született Rippl kertképeiből, amik valójában inkább élő kertek, semmint kerti életképek. Egyikük egy sorozat, Les Vierges (Szüzek) címmel (1895).

77 Összefüggését a szimbolizmussal a cím kortársi kapcsolatai (Maurice Denis: Április - Menyasszonyok vonulása, 1893) és kötődése a neoplatonista ideavilághoz támasztják alá.

78 A Les Vierges az immanens képi elemek variációira épülő absztrakt sorozatművek elődje egyúttal, s mint grafikai ciklus, könyv formában sokszorosított, kísérőszöveggel. Ebben az esetben nemcsak a motívumok, műfajok, de a különböző művészetek szintéziséről is beszélhetünk.

79 A másik változat a funkcionálisan megkülönböztethető műfajokhoz vezet át: az iparművészethez, környezetalakításhoz. Rippl néhány hímzett faliszőnyegén és színes ablaktervén felnagyította és dekoratív motívumokkal telítette kertképeinek világát. Igy azok lényegileg különböznek a párhuzamul kínálkozó, de alapvetően orientalizáló szőnyegekként készült Paul Ransonművektől. A faliszőnyeget, színes ablakot egyéb iparművészeti munkákkal (virágpoharakkal, leveles díszű étkészlettel) kiegészítve

80 Rippl a kerttel azonosított egy egész intérieurt, másképpen: egy egész kertet csempészett az intérieurbe (Andrássy-ebédlő, 1898). A harmadik változat tematikus műfaji összeolvadás: ebben a kert vagy park aktokat ölel körül. A földi paradicsom árkádiai típusú képei

81 a szépséget ünneplik (Ideálizmus és reálizmus felső képe, 1892; az Ernst Múzeum üvegablaka, 1913). A forma szépsége, tökéletessége, harmóniája az ideális világ földi mása,

82 e mű9. Rippl-Rónai József: Medgyessy olvas, 1913. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria / Medgyessy is reading, 1913. Budapest, Hungarian National Gallery veken a belső szépséggel is azonos. Később, kaposvári aktos parkképein Rippl familiarizálta, a festői gyönyörűség témájává realizálta Árkádiát. Az állapotképek mellett, ebben a korszakában jelent meg a kert a társas élet színhelyeként is festészetében. Kaposvári kertje vagy egy-egy jó barátja kúriájának parkja a családtagok, ismerősök színfoltjaival gazdagodik képein. A budapesti Schiffer-villa pannója (1911) asszonyok, gyereklányok kerti foglalatosságainak egyetlen olyan dekoratív együttese, amely párizsi festőtársainak városi parkokat benépesítő életképeire emlékeztet, habár az azokat jellemző, a figurák magányát sugalló hangulat nélkül.

83 Oka lehet a különbségnek, hogy a megrendelő családtagjait Rippl a saját feleségéhez és fogadott lányához hasonlóan jelenítette meg, s hogy a helyszín egy családi otthon, Schifferék nagyszentmiklósi kastélyának parkja.

84 A nagyvárosi park Rippl számára ugyanúgy a magányos benső élet színtere egyébként, mint intérieurjeinek sora (Merengő). III. Az intérieur és a csendélet Rippl majd minden tematikus műfajában kompozíciós elv, de önállóan is megjelenő műfajok.

85 Képeinek csendéleti részletei jelentéssel telítettek, a Karcsú nő vázával című festménytől kezdve. A virágváza szinte főszereplője volt életüknek, ahogy erre Neuillybe költözésük leírásakor vidáman kitér,

86 de festői jelentőségére is céloz Emlékezéseiben, Odilon