Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

Jegyzetek 1 A Mintarajztanoda-beli oktatásról lásd: Malonyay Dezső: Grünwald Béla. In: Művészet 1905, 217. 2 Lázár Béla: Csók István. In: Művészet 1910, 191. Csók István müncheni akttanulmányai közül többet is óriz a MNG Grafikai Osztálya. 3 Részletek Csók: Rippl és én című kiadatlan kéziratából. In: Farkas Zoltán: Csók István. Budapest 1957, 57. 4 Csók István: Emlékezéseim. Budapest 1990, 37. 5 Csók István: Alló férfiakt (o.v. fára kasírozva, 78,8 x 44,2 cm, j.n. MNG ltsz. 64.29 T). Vaszary, aki Csókhoz hasonlóan a budapesti Mintarajztanoda után Münchenen keresztül került a Juliánra, naplójában szintén megemlékezik tanulóéveiró'l. Radocsay Dénes: Vaszary János naplója. In: Szépművészet 1944. november (V 11.) 315. Ezeket a leírásokat a legteljesebb mértékben alátámasztják Kunffy Lajos emlékezései is. Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim. Kaposvár 1981. (Somogyi Almanach, 31-33.sz. Szerk.: Dr. Kanyar József) 6 Kernstok Károly: Karikatúra, 1894 (cer.p., 353 x 252 mm, j.n. MNG ltsz. F.83.47), a rajzon olvasható szövegek között szerepel a „Hollósy Schule" felirat. 7 Hollósytól is ismerünk ilyen felfogású akttanulmányt (A műteremben, akv. pasztell, p., 390 x 565 mm. MNG Adattár ltsz. Hollósy Simon 23179/1990). Maga Hollósy ajándékozta a Szépművészeti Múzeumnak egyik tanítványa, Sipos Albert aktrajzát (Fiatal lány, szén, p., 867 x 570 mm, j.n. MNG ltsz. 1904-391). Síposról Réti mint Hollósy „egyik fő büszkeségéről" emlékezik meg. (Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest 1994, 149.) Hollósy módszere annyiban különbözött az akadémián folyó oktatástól, hogy nagy hangsúlyt helyezett egy-egy testrész teljes kidolgozására. Egyébként Kunffy Lajos a Juliánon folyó aktfestésről mondja, hogy a festésre való áttéréskor Laurens figyelmeztette: először egy-egy testrészt fessen meg életnagyságban, és csak utána az egész alakot. Kunffy: i. m. 27. 8 Soltész Zoltánné: Hollósy Simon leveleiből. In: A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Evkönyve 1953. Budapest 1954, 620. 9 A. Ny. Tyihomirov: Hollósy Simon (1857-1918). In: Szabad Művészet 1954. (1.) 35-41. Kritikus hangon ír Hollósy tanulmány-centrikusságáról Ferenczy Valér. Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest é.n. [1934], 43. 10 Nem elhanyagolható egyébként az aktfestés anyagi vonzata sem, ez is befolyásolhatta a képek készülését. Ferenczy Valér tudósítása szerint apja egyik ilyen késői képének modellköltsége a megrendelésre készült festmény teljes árát felemésztette. (Ferenczy Valér: i. m. 133.) Modellköltségekról lásd még: A nagybányai jubiláris képkiállítás illusztrált katalógusa. Összeállította: Börtsök Samu és Réti István. Nagybánya 1912, 27. (Ezentúl: Nagybánya 1912.) 11 Réti: i. m. 151. 12 Réti: i. m. 156. Ebben az évben „Az iskolában naponta reggeltől estig átlag két-három modell állt a tanítványok rendelkezésére" (Hollósy Simon-Grünwald Béla: Jelentés a Hollósy festőiskoláról. In: Nagybánya és Vidéke 1897. október 17., 1.), nem tudni azonban, közülük hány volt aktmodell. MNG Adattár ltsz. Hollósy Simon 3312/1934. 13 „Model (fej és akt) áll 8-12-ig és d.u. 2-ig, e legutolsó évben d.u. mozgó model is állt (croquis). A modelek száma a tanítványok számától is függ. Ha igen sokan voltak, 3—4 model is állt már egyszerre. Bent persze csak egy, és a többi kiint szabadban, vagy az ott levő deszkafészerben ..." A Szabadiskola első négy-ör évéről írva Réti megjegyzi, hogy a téli időszakban „Néha esti akt is volt egy ideig." Réti István: Tizennégy esztendő a nagybányai festőkolónia életéből. In: Nagybánya és Vidéke 1909. október 17., 3. „Az aktrajz, némelyek szerint az iskolában el van hanyagolva, ebben azonban védenünk kell derék festőinket, mert a mi vidékünkön aktmodelleket találni igen nehéz feladat s így majdnem lehetetlenné van téve a nyári szezon alatt az ez irányban való tanulmányozás." Művészet rovat. In: Nagybánya és Vidéke 1899. december 10., 2. 14 A festményeken szereplő felaktokat a művészek modell után festették (pl. Ferenczy biblikus képei, Iványi: Isten kardja), erről tanulmányrajzok is tanúskodnak (pl. Réti Reggeli szürkület). Csók egyébként valószínűleg „hozott" modellel dolgozott. Csók: i. m. 128-130., 132., 137-138. 15 Ferenczy Béni: Nagybányai emlékeim. In: Ferenczy Béni: írás és kép. Budapest 1961, 7. 16 Haranghy Jenő ún. Nagy vázlatkönyvében. Az egyik rajz felirata: „Pleinair kirándulás az Izvorára. Nagybánya 1912 augusztusában", a másik rajzon „Ferenczy Károly korrigál a krokizás közben Jándi Dávid obmannak". 17 Rippl-Rónai József levele Petrovics Elekhez, 1905. július. In: Rippl-Rónai József: Emlékezései. Beck Ö. Fülöp: Emlékezései, Budapest 1957, 140. Rippl-Rónai József: Fekvő akt (Pietà vázlat), 1886 (szén p. vászonra húzva, 70 x 189 cm, j.j.f.: Rippl Rónai 86. Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár, ltsz. 55.636). 18 Tyihomirov: i. m. 37. 19 Ferenczy Valér a következőket írja apja Julian akadémián készült akttanulmányairól: „És ezek nem képek? kérdezhetné valaki. Nem, ezek nem »képek«, ezek tanulmányok, stúdiumok. A stúdium stúdium, a kép az kép; ez a kor jellemző felfogása ..." Ferenczy Valér: i. m. 42. 20 Lyka Károly: Az aktról. In: Művészet 1915, 145. 21 Kunffy: i. m. 28. 22 Kunffy Lajos: Jób, 1896 (o.v., 190 x 246 cm, j.j.l.: Kunffy. Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár, ltsz. 55.507). Érdemes összevetni pl. Vaszary János egyik korai tanulmányával (Öregember /Tanulmány/, o.v., 88 x 60 cm, j.n. MNG ltsz. 58.234.T), amelynek öreg férfialakja testtartásában, kidolgozásában nagymértékben hasonlít Jób figurájára. 23 Lyka: i. m. 145. 24 Jó példa erre Eisenhut Ferenc számos keleti tárgyú képe (pl. A rabszolgakereskedés, 1888. o.v., 200 x 151 cm, j.b.l.: Eisenhut Ferencz 1888 Münchenben. MNG ltsz. 4399). 25 Csók István: Báthory Erzsébet, 1895. (A kép a második világháborúban elpuszrulr.) Repr.: Farkas Zoltán: i. m. 9. kép. 26 Csók: i. m. 127-130., 137-138. 27 Réti a képet Isten hozzád szerelem címmel említi (Réti: i. m. 115.). A Magyar Nemzeti Galériában Vénusz címen őrzött festmény (o.v., 232 x 115,5 cm, j.b.l.: Csók I. MNG ltsz. 64.25 T) minden valószínűség szerint az 1899-ben készült Krisztus és Vénusz című kép részlete, a képen jól látszik, hogy a képet utólag csonkították