Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gábor Zsuzsa: Illusztrációk Kiss József Költeményeinek 1897-es díszkiadásához

emberábrázolás, az ember és táj lírai azonosulását kutató képek, sőt a szélsőséges emberi indulatokra koncentráló, a naturalizmushoz kötődő felfogás is. Bár Hollósy festői módszereiben nem tér el az akadémizmustól, annak zsánerszerú'ségével azonban teljesen szakít, illusztrációiban a szimbolikus elemek kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ferenczy Károly és néhány művében Iványi Grünwald Béla a modern könyvnyomtatás követelményeit szem előtt tartva elszakadt a rosszul reprodukálható olajképektől és tónusos szénrajzoktól, és nyomdailag tökéletesen reprodukálható grafikai módszereket alkalmazott. Iványi tisztán ornamentális könyvdísze és Ferenczynek a kép és a szedés dekoratív grafikai együtteseként értelmezett könyvoldalai a modern angol és francia törekvések megértését és alkalJegyzetek 1 Kiss József: Az én könyvemről. In: Kiss József és kerekasztala. Budapest 1934, 15. 2 A kötet az alábbi illusztrációkat tartalmazta (a művészek nevének kezdőbetűje és a kötetben való előfordulás sorrendjében): Ferenczy Károly: Előhang, kréra, k., 268 x 464 mm. J.j.l: Ferenczy Károly N.B. MNG ltsz. 1917-277; Daphnis és Chloé L, o. p., 207 x 337 mm. J.j.f.: Ferenczy Károly. MNG ltsz. 1917-278; Daphnis és Chloé IL, szén, p., 187 x 380 mm. J.j.l.: Ferenczy Károly N.B. MNG ltsz. 1917-279; Varróleány dala, kréta, p., 308 x 409 mm. J.k.l.: Ferenczy Károly N.B. 1896. MNG ltsz. 1917-274; A szép Batóné, szén, p., 515 x 350 mm. J.n., Országos Zsidó Múzeum, ltsz. 64.1432; Ágota kisasszony, kréta, p., 281 x 383 mm. J.j.l.: Ferenczy K. B.P. MNG ltsz. 1917-275; Ágota kisasszony, o.v., 70,4 x 50 cm. J.j.f.: Ferenczy Károly 1896. Szentendre, Ferenczy Múzeum, ltsz. 76.4-F; Az erdő parancsol, lappang; Nápolyi emlék, szén, p., 635 x 410 mm. J.j.l.: Ferenczy K. MNG ltsz. 1917-276; Erdőben, lappang; Kincses Lázár lyánya, o.k., 735 x 510. J.j.l.: Ferenczy Károly. MNG ltsz. 5053; Gyilkos harang, o.szén, p., 345 x 285 mm. J.j.k.: FK. Mgt.; Arany szobránál, lappang; Epitaphium, o.v., 16 x 24 cm, lappang. Hollósy Simon: Mögöttem semmi, előttem semmi, o.v., 75 x 54,5 cm. J.n. MNG ltsz. 5052; Az ár ellen, lappang; Tüzek (Forradalom). o.v., 72 x 50 cm. J.n. MNG ltsz. 7191; Iványi Grünwald Béla: Rab asszony, lappang; Egy képpel, lappang; De Profundis I-III. , lappang; Keletiek, lappang; A csók L, kréta, p., 720 x 490 mm. J.b.l.: G.B. Mgt.; A csók IL, lappang; Dal a szegény Arjelről, lappang; Szomor Dani 7-7/., lappang; Mese a varrógépről I—TV., lappang; Ó, mért oly későn, szén, p., 431 x 502 mm. J.j.l.: Grünwald Béla. MNG ltsz. 1917-280; Az anyaszív I-IL, lappang; Megholt költőnek, lappang; A Sphynx, lappang. Réti István: Szerelemvágy, lappang; Fésülködő Agnes (Roboz Ágnes L), o.v., 35,5 x 27 cm. J.n. Fővárosi Képtár, ltsz.: 62.164; Roboz Agnes IL, lappang; Mese a varrógépről L, szén, p., 287 x 413 mm. J.b.l.: R. MNG ltsz. 1917-283; Mese a varrógépről IL, lappang; Mese a nagy csizmáról és a kis cipőről L, szén, p., 587 x 452 mm. J.j.k.: Réti. MNG ltsz. 1917-284; Mese a nagy csizmáról és a kis cipőről IL, szén, p., 550 x 450 mm. J.j.l.: Réti. MNG ltsz. 1917-285; Lepereg az óra, lapmazásuk szándékát mutatják. A körvonalak grafikai szerepének hangsúlyossága, a síkba transzponált tér, a kép egészét átfogó egységes dekoratív koncepció, tehát a szecessziós stíluselemek e két művész alkalmazásában először jelentkeztek a magyar művészet történetében. Ebben az értelemben tehát a Kiss József-kötet megjelenése - és természetesen az első nagybányai kiállítás is valóban fordulópontot jelentett. Ugyanakkor ezekben az alkotásokban benne rejlett már a következő húsz év magyar szecessziós művészetének egész problematikája: a nyugat-európai szecesszió tartalmi és formai toposzai - részben bécsi közvetítéssel - megjelennek ugyan a magyar művészek munkáiban is, de a szimbolikus tartalom és dekorativitás mindvégig anekdotizmussal és naturalista stíluselemekkel keveredik. pang; Gedővár asszonya 7-77., lappang; A vén Jób (Jehova), lappang; Miriam (Jehova), lappang; Jehova 7-777., lappang (II. vázlata: szén, p., 200 x 334 mm. J.n. MNG ltsz. 1951-4481). Thorma János: Simon Judit L, szén, p., 586 x 451 mm. J.j.l.: Thorma. MNG ltsz. 1917-281; Simon Judit IL, szén, p., 584 x 450 mm. J.j.l.: Thorma. MNG ltsz. 1917-282; Dózsa György, o.v., 72,5 x 50 cm. J.j.l.: Thorna. MNG ltsz. 63.58T. 3 A nagybányai festők kiállítása. 1897. december 15.-1898. január 15. Régi Műcsarnok. Ferenczy: kat. sz. 24-27, Iványi Grünwald: kat. sz. 91-96, Hollósy: kat. sz. 91-96, Réti: kat. sz. 120-133, Thorma: kat. sz. 138-141. 4 Kiss József (Mezőcsát 1843-Budapest 1921): költő és újságíró. 5 A korszak legfontosabb irodalmi tendenciáinak legátfogóbb elemzését adja Németh G. Béla: A magyar századvég szakaszai és jellege. In: Mű és személyiség. Budapest 1970, 453-464. 6 1890 és 1924 között megjelenő hetilap. Társadalmi, irodalmi és művészeti közlönyként indul, majd 1894-től. Szerkesztője, 1921-ben bekövetkezett haláláig, Kiss József. András Edit: A Hét képzőművészeti kritikája 1890 és 1914 között című tanulmánya adja művészettörténeti szempontból a folyóirat legteljesebb elemzését, s tartalmazza a korábbi irodalmat is. In: Ars Hungarica 1978. (2.) 205-243. 7 Babits Mihály visszaemlékezése. In: Kiss József és kerekasztala. A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései. Budapest 1934, 149. Ignotus ugyanitt A Hét irodalomtörténeti és kultúrtörténeti szerepét elemzi: „S más volna s ki tudja, mint fordult volna a magyar költészet, ha A Hét és Kiss József nem jár a Nyugat előtt. Mert nemcsak az írók tanultak tőle írni, de a mesterséget megbecsülő írótól az olvasóra is átragadt az érzés, hogy az írás külön nagy dolog. Csakis erre a levegőre számítva merhettünk aztán mi is a sorra jelentkező új tehetségek számára a közönséget vetni a hivatalosság ellen, az írás előtt való áhítat legitimizmusát a politika túlkapása ellen." I. m. 130. 8 Krúdy Gyula 1913T>an A Hétre emlékezve a következőket írta: „Nyíregyházán húsz-huszonöt esztendő előtt a legműveltebb kisasszonyok a Riszdorfer kisasszonyok voltak, mert ők járatták A Hét-et. Akkoriban még nem volt szokás könyvet vásárolni, a hírlapok pedig kézről-kézre jártak. A Riszdorfer kisasszonyok