Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

Nagybánya és az aktfestészet ZWICKL ANDRÁS A nagybányai művész­telep kezdó'dátuma 1896. Tanulmányom­ban mégsem ettől az évtől kezdve vizsgálom az aktáb­rázolásokat, hiszen a Nagybányára érkező festők több­sége évek óta kiállító, jelentős előképzettséggel rendel­kező művész volt. Az aktrajzolást legtöbben a budapes­ti Mintarajztanodában kezdték, és tanulmányaik kö­vetkező állomásán, Münchenben az akadémiára való bejutáshoz is - egy fejtanulmány mellett - aktot kellett rajzolniuk. 1 Az aktstúdium kezdettől fogva kulcsfon­tosságú volt a művészképzésben, és nemcsak az akadé­Hollősy Simon és tanítványai, 1896 körül Simon Hollósy und seine Schüler / Simon Hollósy in the Circle of His Pupils, ca. 189 (MNG Adattár I Archiv I Archives) miálf, de a szabadiskolák oktatási programjának is alapvető részét képezte. Arról, hogy a müncheni aka­démián miként folyt az aktrajzolás, Csók István vissza­emlékezései és rajzai adnak képet. 2 Csók Hacklnál kezdte tanulmányait, az itt fél évig készített szénrajz ­szintén akttanulmány - alapján vették fel Löfftz festő­osztályába. 3 Emlékezéseiből nemcsak a modell beállítá­sáról és a nézőpont kiválasztásáról kapunk információ­kat, hanem - egy merészebb próbálkozásával kapcso­latban - a professzor által képviselt akadémiai elvekről is: „Szigorúan, pontról-pontra kell követni az ecsettel, a színnel a modellt és minden árnyalatát, beszámolni

Next

/
Oldalképek
Tartalom