Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Szinyei Merse Anna: A nagybányai festészet plein air előzményei

31 Aranyeső, 1888. SzM ltsz. 87.B. Vö.: Csánky i. m. 32. Az eu­rópai kiállításokon, így Münchenben is igen népszerű festéí Bu­dapesten állami nagy aranyérmet nyert 1894-ben, a Könyves Kálmán Szalon pedig gyűjteményes kiállítását rendezte meg 1909-ben. 32 Vö. Robert Hoozee: Het landschap in de belgische Kunst 1830-1914. Museum voor Schone Künsten, Gent 1980; vala­mint Serge Goyens de Heusch: Die belgische Luministen und ihre Vorläufer. In: Landschaft im Licht, i. m. 96. 33 Áprilisi alkonyat, 1881. SzM ltsz. 79. B. A műcsarnoki kataló­gusban Tavaszi alkony címmel szerepelt (kat.sz. 209). 34 Téli Kiállítás. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Budapest 1889, kat.sz. 220, repr. 11. A Van Cutsem gyűjte­ményben 17 Verstraete-kép mellett megtalálható volt a múlt század utolsó harmadában virágzó belga festészet számos főműve - és nem utolsó sorban Manet, Courbet, Bastien­Lepage, valamint más franciák nevezetes képei. Vö. Léonce Pion (ed.): Catalogue des peintures et des sculptures. Musée des Beaux-Arts. Tournai 1971. A 639. szám alatt szereplő Verstraere kép francia címe: Printemps à Schoore (Zeelande). A naturalizmussal foglalkozó Weisberg professzor egyébként nemcsak színesen reprodukálta e festményt (214. sz. kép), hanem kötete egyik kiadásának színes borítójára is ezt vá­lasztotta. 35 Vö.: Le groupe des XX et son temps. Bruxelles, Musées Royaux des Beaux-Arts - Otterlo, Rijksmuseum Kröller-Müller 1962. 36 J. Sillevis: Die Haager Schule. In: Die Haager Schule in Mün­chen. Katalog. Neue Pinakothek München 1989, 18. 37 J. Sillevis: Das Dilemma der Haager Schule. In: Landschaft im Licht, i. m. 91. 38 A festmény 1995/96 telén Budapesten is látható volt A Hágai Iskola. A 19. századi holland festészet mesterművei a Haags Gemeentemuseum gyűjteményéből című kiállításon, a Magyar Nemzeti Galériában (kat.sz. 17; 31. sz. színes reprodukció). 39 Vö. Thea Vignau-Wilberg: München und die Haager Schule. In: Die Haager Schule in München, i. m. 383-407. 40 Vö. Matits Ferenc: A 19. századi gyűjtemény két holland képe. In: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts (Nr. 79.) Buda­pesr 1993, 69, 131. 41 Vö. Szinyei Merse Anna: A holland-magyar és belga-magyar művészeti kapcsolatokról. In: Hongaarse Schilderkunst 1860-1910. Museum Het Paleis, Den Haag - Museum voor Schone Künsten, Gent 1995; Szinyei Merse Anna - Matits Ferenc: Adalékok a holland-magyar művészeti kapcsolatok történetéhez. In: 38. jegyzetben idézett katalógus 26-28. 42 Christoph Heilmann: Zur Stellung der Glasgow Boys und ihre Beziehung zur Haager Schule. In: Die Haager Schule in Mün­chen, i. m. 413-416. 43 A patak. SzM ltsz. 546. B. Vö.: Csánky i. m. 93. 44 Weisberg: Beyond Impressionism, i. m. 138. sz. kép: F. Bramley: A hopeless Dawn. London, Tare Gallery. 45 Kenneth McConkey (ed.): Impressionism hi Britain. Barbican Art Gallery. London 1995. 46 J. P. Münk: The New Reality: Impressionism in Scandinavia. In: Impressionism (ed. J.F. Walther), II. Köln 1993, 471. 47 Vö.: A. Repp-Eckert: Europäische Künstlerkolonien des 19. Jbds, valamint Knut Berg: Der Impressionismus und die skandinavische Landschaftsmalerei. In: Landschaft im Licht, 62-63, 131-137. 48 Vö.: 1893, l'Europe des peintres. Musée d'Orsay. Paris 1993, 106. 49 Berg: i. m., a 133. oldalon németül közöl a szövegből. 50 Matits, Ferenc: Die skandinavischen Gemälde der Jahrhundert­wende im Museum der Bildenden Künste zu Budapest. In: Konsthistorisk Tidskrift 1994. (LXIII. Nr.2.) 111-133. 52 Vö.: P. H. Feist: Homelands and Europe: East and South-east European Impressionists. In: Impressionism 11. (lásd 46. jegy­zetben), i. m. 501-505. A színes reprodukciók mindegyik stá­diumhoz példát adnak. 52 Vö.: Szlovén festészet a romantikától az impresszionizmusig. A ljubljanai Nemzeti Galéria kiállítása. (Bev.: Emilian Cevc.) MNG. Budapest 1981; Szinyei Merse Anna: Szlovén festészeti kiállítás a Nemzeti Galériában. In: Művészet 1981. (7.) 38^10. 53 "Wege zur Moderne und die Aibe-Schule in München. Ausstel­lungskatalog. Hrsg. von Katarina Ambrozic, mir Sigfrid Wich­mann, Anica Cevc. Museum, Wiesbaden - Narodna Galerija, Ljubljana 1988-89. 54 E. Cevc: i. m. (lásd 52. jegyzet). 55 1 Macchiaioli. Kiállítási katalógus D. Durbé és S. Pinto tanul­mányaival. Forte di Belvedere. Firenze 1976. 56 Vö.: Landschaft im Licht. 57 E. Ruhmer: Der Leibi- Kreis und die reine Malerei. Rosenheim 1984. 58 Lásd ehhez Ferenczy Károly és fia véleményét Slevogtról és az impresszionistákról. In: Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Bu­dapest é.n. [1934] 90-91. 59 Petrovics Elek: Ferenczy Károly. Budapest 1943, 68. 60 Vö.: 1. és 2. jegyzet kiadványait, valamint a 8. jegyzet végén pontosított Weisberg-kötetet. 61 Vö.: Szinyei Merse, Anna: Problèmes de classification dans la peinture hongroise de la deuxième moitié du XTX 6 siècle. In: Akten des XXV. Internationalen Kongresses für Kunstgeschichte, CIHA. Wien 1983, Bd.3. 95-98. Die Pleinair-Vorgeschichte der Malerei von Nagybánya ANNA SZINYEI MERSE Entgegen den akademischen Regeln entstanden in einigen Jahren zahlreiche Variationen der auf der gan­zen Welt verbreteiteten neuen Interpretation der Na­tur, die innerhalb der einzelnen Länder bzw. Schulen wesentliche Unterschiede aufwiesen. Im Aufsatz wer­den hauptsächlich diejenigen lokalen Initiativen der Reihe nach untersucht, denen die späteren Meister von Nagybánya in den Jahren ihrer Ausbildung und Ent­faltung - entweder unmittelbar oder durch irgend­welche Vermittlung - wahrscheinlich begegnet sind. Die Bestrebungen von Constable und Bonington sowie der ersten bzw. der zweiten Generation der Maler von Barbizon sind seit den sechziger Jahren des vorigen Jahrhunderts immer mehr bekannt geworden. Die mit-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom