Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Beke László: Nagybánya - egy fotótörténeti adalék
Minorita rendházzal, a Berger-cukrászdával s az István Szállóval a háttérben, vagy a csíkos zsákvászonra kirakott szőlő, hagyma, tojás, alma csendélete a piac hatalmas kövein. „Ez a négyszögű, gömbölyű Zazar-kövekkel kirakott, manzárd födelű, egyemeletes házak körítette piac..." - írta Tersánszky a Félbolondban. 4 Még a staffázsként a tájba állított festő alakja - a Klastromréten, a Virághegy irányában - is ritkaság számba megy Bedő ikonográfiájában. Az alakos képek közül a legjellegzetesebb a nyáját terelő, integető pásztorfiú-motívum, amelyet Glatz Oszkár is többször megfestett (Est a havason, 1897) vagy a ruhateregetés, amely Ferenczy Valér, Iványi Grünwald Béla (Ruhaszárítás, 1903) és mások kedvelt témája volt. Bedő talán leghálásabb „vadászterülete" a Klastromrét, melyet egyik-másik szeszélyes, expresszív ágcsonkokkal díszelgő fűzfájával vagy dúslombú nyárfájával együtt minden évszakban lefényképezett. Különösen kedvelte a virágzó tavaszi fákat, az előtér magas füvére vetülő árnyékokat, természetesen a szénaboglyákat és mindenek előtt az alacsonyra fogott horizont fölé tornyosuló hatalmas fellegeket. A felvételek egymásutánjából rekonstruálható, hogy a fotós szinte teljesen körbefényképezte a rétet. A látóhatárt hegyek zárják le: a Kereszthegy (Mund Hugó: Tájkép, 1925 k., Gáli Ferenc: Tájkép, 1943), mellette a Virághegy, melynek tetejéről jól látni az István-tornyot és a „pirossüveges kálvinista templomot..., amely a kálvinista Róma, Debrecen nagytemplomának mintájára épült." 5 Távolabb a Gutin hegylánca, ez nyúlik el Thorma János 1920-as években készült Ibolyaszedőfejének hátterében is. A téli táj fényhatásainak megörökítésére a Zazarmenti malmok nyújtottak kiváló alkalmat, a hó és jég alól kiszabaduló vízfelületen csillogó napsugárral, behavazott malomkővel, fatörzsekkel és kerítésrészletekkel. Egy azonosítatlan, befagyott és behavazott patakrészlet fái Nagy Oszkár 1928-as Felsőbányai bányászház című festményét idézik. Nyáron főleg a malomárkok víztükréről, s a vizek mellől nem hiányoznak a libák: Bedő Széchenyi-ligeti felvételén kívül felbukkan még Jándi Dávid, Ziffer Sándor festményein. Mint az már a gyárrészletek említésekor felmerült, Bedő Rudolfnak jó érzéke volt egy „tárgyiasabb" stílus művelésére is - többek között faragottkő-halmok, virágok, alulnézetből fényképezett nádszálak vagy egy dombtetőn álló pléhkrisztus is tanúsítják. E stílus azonban nem fejlődött ki nála. Nagybánya után fényképeiről nincs tudomásunk. Bedő Rudolf: Gyárudvar Rudolf Bedő: Fabrikhof / Factory Yard (Mgt. ! Privatbesitz I private collection)
