Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Szatmári Gizella: Mikola András

Jegyzetek 1 Mikola András: Egy nagybányai festő emlékei (autobiográfia). MNG Adattár ltsz. 14183/61. Érkezett: 1958. aug. 17. Szerkesztett változata megjelent Színek és fények címmel, Banner Zoltán előszavával a Dacia Kiadónál Kolozsvár 1972. 2 Mezei Ottó: Nagybánya (A hazai szabadiskolák múltjából). Budapest 1983. 3 Kivételt képez a Párizsi modell című, melynek fényképét az MNG Festészeti Osztályának fotóarchívuma őrzi. A fénykép hátán Mikola jegyzete: „Coco din Bon Coin Festettem: 1906-ban, Parisban. A 60 év előtt (a Bp. lévő szakállas önarckép előtt!) készült kép nem-e modernebb, mint amit ma látni és amit modernnek csúfolnak?! Buc.-ban ki volt állítva, festők apreciálták, megvették 8000 L. árban. Nb.966.

dec. Mikola" - Mérete: 40 x 60 cm. A Bon Coin Mikola párizsi szállodájának neve. 4 Czóbel Béla levele Párizsból dr. Lázár Bélának Budapestre. MNG Adattár ltsz. 4574/3. 5 Mikola András levele Párizsból dr. Lázár Bélának Budapestre. MNG Adattár ltsz. 4574/3. 6 Bölöni György: Képek között. Budapest 1957, 55. A cikk Fiatal magyarok címmel a Népszava 1907. június 5-i számában jelent meg. 7 Plesznivy Edit: A KEVE művésztársulat 1907-1914 közötti működése. In: Művészettörténeti Értesíti) 1982. 4. 287. Mikola itt 12 művel szerepel, olajképekkel, valamint kréta-, szén- és tusrajzokkal. 8 A Hét 1908. (XIX., 51.) 836. 9 Egy nagybányai festő emlékei (részletek Mikola András önéletírásából 6.). In: Utunk. 1968. október 11. 10 Mikola András levele Kecskemétről Réti Istvánnak Nagybányára. MNG Adattár ltsz. 14020/60. 11 Magyar Művészet 1890-1919. Budapest 1981, L, 321. A kérdéses mű: Tájkép (Kecskeméti malom), o.v. 54 x 65 cm. Kecskemét, Katona József Múzeum ltsz. 56.81. 12 Réti István: A nagybányai művésztelep. 1994

2 (1954), 128. 13 MIÉNK 2. kiállítása. Nemzeti Szalon, 1909. február. Mikola két művel szerepel: kat.sz. 169: Csendélet és kat.sz. 170: Tájkép, mindkettő olaj. 14 E kiállítás katalógusában a 195. sz. alatt szereplő Gyümölcs csendélet jelenleg a nagybányai múzeumban található (ltsz. 1,). A MNG Festészeti Osztályának fotóarchívumában őrzött fénykép hátlapján Mikola sajátkezű jegyzete olvasható: „»Csendelet« festettem 1912-ben. Annak idején 50 kor. jutalmazott az isk. vezetősége, Rétiek - A képet a városnak adták ajándékképen, hálából, hogy a város uj iskolát épített. A városi múzeumba került, itt találtam meg 1918-ban egy nagy szegen lógott ráma nélkül, akasztó karikája nem volt, a kép volt ki lyukasztva, igy állott ki a nagy szeg. Restauráltam. Most került elő a Tarrományi Múzeum (jelenleg gondozott) lomtárából. Jobb izlésű emberek méltányolják! 966. dec. A.Mikola". A kép reprodukcióját közli a Banner Zoltán bevezető tanulmányával megjelent kiadvány (A. Mikola. h.é.ny.n.), 8. sz. alatt. 15 Thorma levele Rétinek Nagybányáról Budapestre, 1917. június 7. MNG Adattár ltsz. 7557/1955. 16 Ferenczy Károly levele Rétinek Budapestről Nagybányára, 1914. július 10. MNG Adattár ltsz. 8284/1955. 17 Réti István jegyzetei a nagybányai művésztelepről szóló könyvéhez, MNG Adattár ltsz. 20162/1979/17/23. 18 Murádin Jenő: Collegium Artificum Transylvanicorum. Az erdélyi képzőművészet két háború közti történetéből. In: Művészet. 1971. (3.) 17-18. 19 Magyar Művészet 1926, 297. 20 A nagybányai festőiskola válsága. Az Erdélyi Hírlap nyomán közli a Magyarság 1935. II. 17. 21 Biró Béla: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása. In: Erdélyi Helikon, 1943. (XVI.) 291. 22 Mikola András: Egy nagybányai festő emlékei, 12. old. MNG Adattár ltsz. 14183/61. 23 Mikola: i. m. 128. 24 Magyar Nemzet 1959. március 18. 25 Kiállítási katalógus; MNG Adattár ltsz. 18435/1970. 26 Mikola András levele Pogány O. Gáborhoz Nagybányáról Budapestre. MNG Adattár ltsz. 18434/70. 27 MNG Adattár ltsz. ad 18434/70, Utunk(}), d.n. 28 Igaz Szó 1972. (11.) 784. 29 Réti: i. m. 128. András Mikola GIZELLA SZATMÁRI Nach der Abitur verbrachte Mikola (1884-1970) einen Monat in Nagybánya und im Herbst desselben Jahres ließ er sich an der Bildungsanstalt für Zeichenlehrer inskribieren. Nachdem er seine Studien bereits nach einigen Monaten aufgegeben hatte, studierte er anderthalb Jahre lang Rechtswissenschaft an der Universität von Debrecen. Im Sommer 1904 ging er nach Nagybánya - wohin er dann jeden Sommer regelmäßig zurückkehrte - und wurde ein Schüler von Károly Ferenczy. Später arbeitete er neben Réti. Im Herbst des Jahres 1905 fuhr er nach Paris, um sich an der Akademie Julian und dann an der Akademie Delécluse bei Ernest Laurens fortzubilden. Im Sommer 1906 stellte er in Nagybánya einen Studienkopf und ein „neoimpressionistisches" Frauenporträt aus. In Paris, wo er die neuen Kunstrichtungen studierte und die Werke von Cézanne, Van Gogh und Matisse (den er auch persönlich kannte) kennenlernte, schuf er sein erstes bedeutendes Werk, ein Selbstporträit (1906). An der im Budapester Könyves Kálmán Szalon veranstalteten Ausstellung (1907), in der eine Gruppe von aus Paris heimgekehrten Künstler ihre Werke vorführten, nahm er mit einer größeren Kollektion teil. Seine frühen Werke malte er wahrscheinlich unter französischen Einflüssen - „er verdichtet, verein-