Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Gulyás Gizella: Pechán József
hatott. Ebben a levélben említést tesz Pechán Bányáról való hazautazásáról. 14 A következő év nyár végi mozgalmas eseményeiről Ziffer levélben tájékoztatta. 15 A Művészház 1910. januári katalógusában Nagybányai táj című festményét is megemlítik a tárlaton bemutatott alkotásai között, 16 amelyet Pechán - a források tanúsága szerint -1909 nyár elején festett Nagybányán, mert ez a jellegzetesen neós stílusú mű merőben eltér az 1908-as Kora délután még útkereső kifejezésmódjától és színhasználatától. Pechán tehát nemcsak 1908ban, hanem 1909-ben is járt Nagybányán Ugyanilyen rejtély még a párizsi utazásának időpontja is, amelyet szintén levelezése segítségével próbálunk megfejteni. Ziffer Budapestről 1908. december 29-én küldött levelében beszámol Józsi barátjának, hogy Párizsba készül, és kéri, értesítse őt Párizsba érkezése időpontjáról. 17 Ezek szerint Pechán 1909 elején Párizsba utazhatott. Önéletrajzában vallja: „Münchenben és Párizsban azóta már többször tartózkodtam hosszabb időkön át, hol igen sokat tanulni volt alkalmam." Pechán nagybányai élményeiről szólva a már említett riportjában a csodálatos természetet dicsőíti és a természetet tartja a legfőbb tanítónak, mind a művészek, mind pedig a tanulóifjúság számára. Az intuíció, a klasszikus ihletadó szerinte mindig csak az igazi és valóságos természet lehet. Megemlékezik még a kialakulófélben lévő modern áramlatokról is, amelyeknek a kibontakozása sok akadályba ütközik. Szól még az ifjú művésznemzedék küzdelméről a művészet szabadságáért, a tiszta művésziesség visszahódításáért. Amikor Pechán Nagybányára utazott, addigra az ún. természetelvű nagybányai stílus formanyelve annyira megmerevedett, hogy minden újfajta törekvést, amely ettől eltért, művészetellenesnek tekintett. Emiatt nézeteltérések, művészviták robbantak ki a vezető művészek és a második nemzedék, az ún. neósok egyes tagjai között, amelyet különösen az 1906-ban Czóbel fauves-os festményeinek kiállítása élezett ki. 18 1907 és 1908 nyarán már megszaporodott az új stílust követő fiatalok száma. 19 Velük, a neósokkal indult meg Magyarországon az a művészeti erjedés, amely majd a Nyolcak csoportjának festészetében teljesedik ki. 20 Közülük különösen Ziffer Sándor, Pechán barátja érdekel bennünPechán József: Utcarészlet, 1910 körül József Pechán: Straße in Nagybánya / View of a Street, ca. 1910 (Kat. s:. I Kat. Nr. I Cat. No. 368.)