Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gergely Mariann: Huszár Vilmos és Nagybánya

Jegyzetek 1 Huszár Vilmos (született Herz Vilmos): Budapest 1884. január 5 - Hierden (Hollandia) 1960. szeptember 8. Apja Herz József magánhivatalnok, anyja Fischer Sarolta. (A budapesti Izraelita Hitközség szíves közlése a levéltári adatok alapján.) 2 De Stijl (A Stílus), holland avantgárd folyóirat (1917-31). Alapító tagjai: Theo van Doesburg, Piet Mondrian, Bart van der Leck, Huszár Vilmos - festők; J. J. P. Oud, Jan Wils, Robert van't Hoff - építészek; G. Vantongerloo - szobrász; Antony Kok - költő; Gerrit Rietveld - építész, bútortervező. 3 Huszár Vilmos életmú'kiállítását a Haags Gemeentemuseummal és a Rijksdienst Beeidende Kunsttal közös rendezésben 1985. július 9. és szeptember 1. között mutatta be a Magyar Nemzeti Galéria. A kiállítást összeállította: Sjarel Ex - Els Hock. Rendezte: Flip Bool, Gergely Mariann. 4 Újságcikk a Nemzeti Szalon Oszi Tárlatáról. 1904. október 9. (MTA MKCS-c-I-80/114-1.) 5 Lendvai Károly: Párizsi levél. In: Művészet 1907, 199. 6 Huszár Vilmos budapesti kiállítótermekben bemutatott korai képei: -1902: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (Műcsarnok), Tavaszi Nemzetközi Kiállítás, VII. terem 271., Önarckép, olajfestmény (helye ismeretlen); Nemzeti Szalon, Oszi Kiállítás, Előcsarnokban, Városligeti részlet, pasztell (helye ismeretlen); 1902-03: Nemzeti Szalon, Téli Kiállítás, II. terem 180., Arcképtanulmány (helye ismeretlen); 1903: Műcsarnok, Tavaszi Nemzetközi Kiállítás, V terem 228., Önarckép, olajfestmény (helye ismeretlen), 231, Veszter Imre országgyűlési képviselőarcképe, olajfestmény (helye ismeretlen); Nemzeti Szalon, Téli Tárlat, I. terem 112., Hegedűművész, olajfestmény (helye ismeretlen); 1905-06: Műcsarnok, Téli Kiállítás, VII. terem 195., „Lenni vagy nem lenni", olajfestmény (helye ismeretlen); 1906: Műcsarnok., Tavaszi Kiállítás, IX. terem 220., Báró Br. R. arcképe (helye ismeretlen); 1906-07: Műcsarnok, Téli Nemzetközi Kiállítás, VIII. terem 463., Egter van Wissekerke és neje, olajfestmény (helye ismeretlen). Vö.: A Műcsarnok (Országos Magyar Képzőművészeti Társulat) és a Nemzeti Szalon katalógusai 1902-07. 7 „Huszár Vilmos, aki időmúltán, mielőtt csakugyan öngyilkos lett, előbb a Műcsarnokban kiállította önarcképét »Lenni vagy nem lenni« címen revolverrel kezében." In: Lehel Ferenc: Gulácsy Lajos, dekadens festő. Budapest 1922, 10-11. Lehel Ferenc és Huszár Vilmos Nagybányáról ismerték egymást. 8 A AL4 1921-től több holland vonatkozású cikket jelentetett meg, és jónéhány reprodukciót közölt. A holland aktivisták nyilatkozata és Bonset (azaz Doesburg) dadaista verse után, az 1922. május 1-i jubileumi dupla számban Mondrian, Doesburg, Oud művei mellett Huszár 1917-es Város című festményét is bemutatták. A júliusi szám Doesburg munkásságával foglalkozott, augusztusban pedig a düsseldorfi konstruktivista konferenciáról érkeztek holland vonatkozású beszámolók, állásfoglalások. A MA folyamatosan hirdette a holland lapot, és képeslapsorozatába Doesburg munkáit is belevette. Kassák Lajos és Moholy-Nagy László 1922-es Új Művészek Könyve Huszárt nemcsak festőként, hanem enteriőrtervezőként is elismerte. A fent említett Város című kompozíció mellett a Huszár tervezte hágai Berssenbrugge fotóműterem fotóját közölték. Egy másik enteriőrje Forgó Pál: Új építészet. (Budapest 1928, 148.) című könyvében jelent meg. Bölöni György 1925-ben Párizsban egy éjszakai vernisszázson találkozott Huszárral, erről a Keleti Újság december 5-i számában számolt be. Tiszay Andor a színházművészet új törekvéseiről szóló cikkében méltatta Huszár plasztikus színházát, mechanikus balettjeit és díszlettervezői tevékenységét. T. A.: A színpadművészet irányai a XX. században. In: Magyar írás 1926. (10. sz.) 75. A KÚT 1927-es számában a New York-i Anderson Galériában rendezett modern kiállításról beszámolva öt magyar résztvevő sikerét méltatta a szerző, köztük Huszár Vilmosét is. (A KÚT művészeinek sikere New Yorkban. In: KÚT 1927. l.sz.) Az Újság című lap szintén megemlékezett az eseményről többek között megemlítve „Huszár Sándor (Hollandia)" és „Moholy-Nagy Lajos" [sic!] részvételét. (Magyarok a Brooklyn Museum nemzetközi kiállításán. In: Újság 1927. jan.14., 18.) 9 A MA-ban jelent meg 1923-as esszéje Korrektúrát! címmel a De Stijl csoportnak ajánlva. A hollandok művészi tevékenységét elkülönítette az orosz konstruktivizmusétól, tevékenységüket tudatos elszigetelődésük miatt „exkluzív konstruktivizmusnak" tartotta. Alkotásaikat légüres térben lebegő „metafizikai konstrukciókéként kezelte, önmagáért való, semmire sem kötelező, öncélú szerkezeteknek ítélte. (Kállai Ernő: Korrektúrát! -A De Stijl figyelmébe. In: MA, Wien, 1923. július 1., 14 -16.) Ennek szellemében Huszár ún. Berlin makettjét konstruktív szempontból megoldatlannak tartotta, csupán „optikai poentekre" épülő elméleti kísérletnek minősítette. (Kállai Ernő: Berlini kiállítások. In: Ars Una 1923. 3. sz., 129-130.) Kállai 1925-ös összefoglaló művében Huszár festészetére koncentrált. Magyarságából adódó „pszichofizikai alkatával" magyarázta eleven játékosságát, mely még a De Stijl szigorú képi rendszerében is érvényre jutott. (Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. Budapest 1925, 127-130. 10 Genthon István, Kállai Ernő Új magyar piktúrájáról írt kritikájában, sokallta az utolsó fejezet húsz lapnyi méltatását Huszár, Moholy-Nagy, Forbát és Péri „színtelen és menthetetlenül jelentéktelen absztrakcióiról". (Genthon István: Kritika. In: Magyar írás 1925. 8. sz., 111.) Pátzay Pál szintén az említett Kállai könyv kapcsán írta:"... Ugyanakkor viszont komolyan, kimerítően tárgyal - bennük látva a magyar művészi alkotóerő ormait - olyan tevékenységeket, amelyek festészetnek egyáltalán nem nevezhetők. Az eltelt tizenhat esztendő fejbeverő és mellbevágó tömörséggel igazolta már ezt az állításomat. Közülük egy sem lett festővé. Vagy talán látott vagy legalább hallott valaki azóta Huszár Vilmos, Moholy-Nagy László, Forbát Alfréd, Kassák Lajos, Péri László, Bortnyik Sándor stb. jelentékeny festői életművéről? Ennyire félreérteni már szinte tragikus, kinőhetetlen alkati hibára vall. ... Mert a botfül hamarosan kiderül, de a botszemjankóság úgy látszik sohasem." (Pátzay Pál: Disputa. Őszinte levél a művészet igazáról. In: Magyar Csillag 1942. 1. sz., 106-109.) / 1 Lyka Károly: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig. 1896-1914. Budapest 1953, 107. 22 A Műcsarnok (Országos Magyar Képzőművészeti Társulat) és a Nemzeti Szalon katalógusai 1902-1907. 13 Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Evkönyve 1880-1930. Budapest 1930, 84. 24 Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője (1901-02) a huszonkettedik iskolai évről. Budapest 1902. 25 Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Evkönyve