Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Plesznivy Edit: A nagybányai szellem továbbélése: a Gundel család művésztagjai

Lohwag Ernesztin: Leány a réten, 1901 Ernesztin Lohwag: Mädchen auf der Wiese / Girl in the Meadow. 1901 (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 302.) Szablya Frischauf Ferenc: Hegedülő férfi Ferenc Szablya Frischauf: Mann mit Geige Man Playing the Violin (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 438.) léletű szabadiskolát hozott létre. Erre figyeltek fel a korszak progresszív beállítottságú műkritikusai is, akik kitörő lelkesedéssel, elragadtatott hangon méltatták az iskola 1906-os bemutatkozó kiállítását, mely a Philantia Váci utcai helyiségeiben került megrendezésre.

15 Ahogy 1896-ban Szinyei Merse Pál Nagybányára látogatott „neszét véve" annak, hogy az ottani fiatal festők az ő nyomdokain haladva alkotják képeiket, úgy megérezve a rokon szellemiséget a Szablya-iskola alkotóival, háromszor is felkereste a csoport budapesti kiállítását.

16 Szinyei kitüntető figyelme is megerősíti azt az állítást, hogy a Szablya-iskolában a nagybányai világlátás, festői felfogás él tovább és hat gyümölcsöztetően az ifjú tehetségekre. Az a plein air-szemlélet, mely előzményét Szinyei munkásságában vélte felfedezni. Az idős mester látogatásával, gesztusértékű odafordulásával átível mintegy három évtizedet, személyével jelölve meg a kezdeti, kiindulási pontot. Szinyei olyannyira méltányolja és értékeli Szablya Frischauf festői és pedagógiai munkásságát, hogy javasolja, kérjék fel tanárnak a Képzőművészeti Főiskolára. Ez azonban a festőiskola felszámolását eredményezné, így Szablya nem tesz eleget a megtisztelő felkérésnek.

17 Továbbra is saját iskoláját vezeti és alkot. Festői életművét a Hollósy mellett Nagybányán elsajátított formanyelv mindvégig meghatározta. „Nagybányán hosszabb, vagy rövidebb időt töltve művészek sokasága fordult meg. Az itt szerzett tapasztalatok egyesek számára egy életen keresztül kísértő művészeti szemlélet, morál maradt, másokból a friss élmények hatására új alkotási impulzusok törtek a felszínre."

18 Szablya az első csoportba tartozott. Munkásságát akadémikus tanultságú plein air-portrék, atmoszférikus tájképek jellemzik. A század elején kialakított naturalisztikus képfelfogás egész piktúráját uralta. A húszas évektől már elsősorban mint iparművész és tanár tevékenykedett, ugyanakkor élete végéig hű maradt Nagybánya szellemiségéhez. Bizonyítják ezt egy iparművész tanítványának viszszaemlékező sorai is: „A műterem első benyomásra a festőművészt árulta el, mert ott állt egy-két stafelei, egyegy letakart vagy abbahagyott képpel és a falak sűrűn betakarva jó képekkel. Nagy részük a magyar Barbizon, Nagybánya szülötte. Saját képei között egy-egy Glatz, Réti és még mások alkotásai szerepeltek".

19 Szablya festőiskolájában, oktatói programjában és életművében is kitüntetett helyet kapott a világítási problémák, a fény-árnyék kontrasztok kutatása, a napfénytől átitatott formák dekoratív felbontása. A külső és a belső fény ütköztetése, izgalmas festőisége a fő motívuma a Műteremben és a Beretvás Hugó zeneszerző' című képeknek. A kívülről jövő fényzuhatagban, műteremablak előtt áll maga a festő Szablya egyik főművén, a Műteremben című képen. A sötét belsőt kékes reflexek alakítják. A laza ecsetvonásokkal építkező alkotáson Hollósy legjobb festményeinek kvalitását éri el a tanítvány. Hasonló festői és kompozicionális problémákat vet fel a csak reprodukciókról ismert Beretvás Hugó zeneszerző arcképe, melyet Bölöni György 1909ben így jellemzett: „Szablya képe még okos összegzése annak, amit nekünk az impresszionizmus hozott. Egy