Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Plesznivy Edit: A nagybányai szellem továbbélése: a Gundel család művésztagjai

A nagybányai szellem továbbélése: a Gundel család művésztagjai PLESZNIVY EDIT A

magyar művészet e századbeli majdnem minden értékes művésze járt Nagybányán"

1- írja Réti István. A művészettörténész kutató bárkit választ is ki a századelő jeles alkotói közül, a nagybányai gyökereket csaknem mindig föllelheti. A hazai kultúrtörténet méltán elismert vendéglátós dinasztiájának, a Gundel família művész és műpártoló családtagjainak alkotói munkásságát, pedagógiai és mecénási tevékenységét, a kulturális közéletet jelentősen árnyaló és befolyásoló erőfeszítéseit áttekintve eloszlanak a kezdeti kétségek Nagybánya meghatározó szerepét illetően. A Gundel család képzőművész leszármazottainak munkássága szervesen kapcsolódott a nagybányai művésztelep szellemiségéhez, illetve annak közvetlen előzményéhez, a müncheni Hollósy-iskolához. Életművükben az ott elsajátított szemléletet, festői látásmódot képviselték és gyümölcsöztették. A művész és műkedvelő, mecénás és művészetszervező családtagok szerteágazó, ugyanakkor szorosan összetartozó és egymásra épülő tevékenységükkel a progresszív törekvésekhez csatlakoztak és a nyugat-európai haladó szellemű művészkörökkel keresve a kapcsolatot segítették a polgárosodás hazai folyamatát. A képzőművész és műpártoló Gundelek, a családfán is jól követhetően, a dinasztia hírnevét megalapozó, első vendégló's Gundel János (1844-1915) közvetlen hozzátartozói.

2 Fiai, Göröncsér Gundel János festő, valamint Gundel Antal gépészmérnök és lapalapító. Testvére, Gundel Mária, kinek gyermekei Szablya Frischauf Ferenc festőművész és Szablya János művészeti író, művészetszervező voltak. Szablya Frischauf felesége, Lohwag Ernesztin festőművésznó', kinek szintén festőnó' húgát Konstantin (Lohwag) Fridát Szablya János vette nőül. Itt kell megemlítenünk a családhoz törvényesen ugyan nem kapcsolódó Máté Ilona festőmúvésznőt, akit Göröncsér Gundel Jánoshoz fűződő tragikus szerelme mégis a Gundel család művésztagjai közé sorol.

3 A család legmarkánsabb egyéniségű képzőművésze, Szablya Frischauf Ferenc Nagybányán találkozott és azonosult a munkásságát döntően meghatározó plein air szemlélettel. Kitűnő" pedagógiai érzéke, szervező' rátermettsége révén iskolájában és a Kéve művésztársulatban is ezt a látásmódot képviselte. Szablya a Mintarajziskola elsőéves hallgatója, amikor a nagybányai művészcsoport nagy vihart kavaró, Plasztikon-beli kiállítását 1897-ben megrendezi. A tárlat revelációként hatott a fiatal képzőművész-növendékre.

4 Szakít a budapesti oktatással és 1898 nyarán Nagybányára utazik, ahol Hollósy iskolájába jelentkezik. Az akadémián gördülékenyen haladó, szép sikereket elért, önbizalommal teli fiatalembert azonban az új festői problémák felkészületlenül érik. Vívódásaira, művészi küzdelmeire később így emlékezett vissza: „Az én fölényes rajz-tudásom tehát csődöt mondott az iskolában, már a második napon a papirost teljesen elkínoztam... A következő hétfőn ismét elfoglaltam a helyemet az iskolában és minek utána Hollósy beállította az új modellt, nagy igyekezettel fogtam ismét hozzá a munkához. De az eredmény a múlt hetinél semmivel sem volt jobb... Öreg barátom Goldstein ezt látva azt mondta »még mindig nem megy, menjen még egy hétig sétálni«, miután hittem neki megint felmentem a Virághegyre és az egész napot ott fent tölSzablya Frischauf Ferenc: Műterem Ferenc Szablya Frischauf: Atelier / Studio (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 439.)