Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Claudia Müller: Jakob Nussbaum és a nagybányai művésztelep
nagyon ügyetlenek. Az arc kidolgozása a legpontosabb, jól láthatók a fiatalasszony finom vonásai. Nussbaum még kerüli a táncoló fényhatásokat. Későbbi művein, például az 1900-ban készült Férfi a mezőn 16 című, Nussbaum által Nap-nak is nevezett plein air képen ez a bizonytalanság már a múlté. A tovahaladó felhők közül előbukkanó napsugár megvilágítja a férfi arcvonásait. Teljes mértékben elfogadható, ahogy a festő megragadja és ábrázolja a pillanatot. A Nagybányán keletkezett grafikai munkákon, de egy 1896 júliusában született kis ceruzarajzon is nyomon követhető az az erőfeszítés, hogy a képen megjelenítse a fényt. Egy hangulatos erdőrészleten azt dolgozza fel, hogyan olvadnak össze a földön apró fényfelületekké a lombon át beszűrődő napsugarak. 17 FERENCZY ÉS NUSSBAUM Ferenczy Károly 1896-ban festi meg A hegyibeszéd" 18 című nagyszabású alkotását. Méreteit tekintve a mű hódolat az akadémiák monumentális festészete előtt. Maga a témaválasztás - bibliai jelenet - is konzervatív. Modern azonban a megvalósítás módja: a plein air, a tér elrendezése és az alakok modern ruházata. A kép szereplőihez Ferenczy családtagjai, a környékbeli emberek és festőkollégák ültek modellt. Köztük - az előtérben balra, a prédikáló Krisztussal egy vonalban - ott ül maga Nussbaum, barna öltönyben, jobb karjára támaszkodva és közvetlenül mögötte Konrad von Kardorffot láthatjuk fején fekete kalappal. A Ferenczy-monográfia írója Fritz von Uhde befolyására gyanakszik, aki szintén modern ruhákban ábrázolta a bibliai jelenetek alakjait. „Uhde azért tette ezt, hogy a szemlélőt közelebb hozza a bibliai jelenetekhez, ezzel szemben Ferenczynél a korabeli kosztümök a tárgy elidegenítését szolgálják." 19 1896-ban készítette Nussbaum Nagybánya 20 című festményét, ugyanabban az évben, amikor Ferenczy Károly A hegyibeszéde is keletkezett. A mű kiindulóJakob Nussbaum: Nagybánya, 1896 Jakob Nussbaum: Nagybánya. 1896 (Mgt. I Privatbesitz I private collection) pontja a közvetlenül megtapasztalható természet. A művész gyors és dinamikus ecsetvonásokkal dolgozott. A kompozíció négy képsíkból áll. Az előtérben húzódó széles mezőt jobbról balra enyhén diagonálisan haladó patak szeli át és választja el a középtérben elhelyezkedő házaktól. Az épületek mögött középkék színű hegygerinc emelkedik, efölött húzódik a világosszürke, felhőtlen égbolt. A legélénkebb színt a házsor csíkja jelenti, fehérségét kiemeli a patakból visszaverődő napfény. A házak közti fák lombját erős narancssárga és helyenként világosabb sárga tónusok élénkítik. A kép középpontjában a házsor elé helyezett két, sudár növésű fa ellensúlyozza a kép horizontális jellegét. A kiegyensúlyozott kompozíciót Nussbaum ismét a középpontba állított vertikális elemekkel érte el. A plein air szellemében a festésmód gyors és vázlatszerű; rövid ecsetvonásokat helyez egymás mellé és fölé. A kép szerkezetét a festésmód határozza meg. A lazúros, majdnem szárazon megfestett égbolt kontrasztot képez a lombozat pasztózus jellegével. Nussbaum szüntelenül belefest a még nedves festékbe. A patak felületére rakja fel a legintenzívebben a festéket, ott, ahol a napsugarak visszatükröződnek a vízen. Erőteljes fehér színnel éri el a fényhatásokat. Ám ez nem tiszta fehér, egy kevés narancssárgát és kéket is kevert bele, ami jelzi a víz mozgását, s amitől vibrálni kezdenek a visszatükröződő napsugarak. A fák hosszú árnyékukat az előtérben lévő fűre vetik, a pázsiton helyenként fényfoltok láthatók, ezekből a lombkorona mozgására következtethetünk. A zöld réten a rövid ecsetvonásokban ismét megjelenik a képen fellelhető összes szín - ezért érezzük a művet befejezettnek és harmonikusnak. Egységet alkot a téma, a fény és a színek. A gyors, impulzív ábrázolásmód a művész személyes természeti élményeiről árulkodik. A MÁSODIK NAGYBÁNYAI UTAZÁS 1897 tavaszán a Hollósy-csoport ismét Magyarországra utazott. A Nagybánya és Vidéke című újság tájékoztatása szerint Nussbaum megint az elsők között érkezett. 21 Július 11-én az újság a csoport városi műtermében megrendezendő egynapos kiállításáról ad hírt. 22 Ebben felkérik a lakosságot arra is, hogy vegyen részt a díjkiosztáson. Nagy nap ez Jakob Nussbaum életében. Réti így ír erről: „Amikor Hollósy 1897 nyarán a szubvencióból pályadíjat tűzött ki a legjobb iskolai munkára s aminek odaítélésére négyünket, az alapítókat meghívott maga mellé a zsűribe, a pályadíjat egyhangúlag Nussbaum tanulmánya kapta, egy plein-air férfi félakt." 23 Valószínűleg az Ifjú bottal 1 * című, a művész által Tanulmánynak is nevezett képről van szó. Emellett szól az, hogy ez az egyetlen férfi félakt ebből a korszakból, viszonylag jól kidolgozott, és a művész mindvégig megtartotta magának a képet. A mű egy parasztfiút ábrázol elölnézetből, aki a fejét kissé balra fordítva, álmodozva néz lefelé egy botra, amelyet úgy tart a kezében, mintha játszana vele. Felsőteste csupasz, barna nadrágját öv tartja. A fiú egy erdő előtt áll, a középtérben fatörzsek, az előtérben pázsit és cserjék láthatók. Ugyanúgy fatörzsnek támaszkodik, mint a koráb-
