Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Claudia Müller: Jakob Nussbaum és a nagybányai művésztelep
Jakob Nussbaum: Café Luitpold, 1896 Jakob Nussbaum: Café Luitpold. 1896 (Ms>t. I Privatbesitz I private collection) 1895-ben egy-egy portrét 5 festett szüleiről. Sarah és Baruch Nussbaum félalakját negyedprofilból ábrázolta. Megjelenésük monumentális; ezt hangsúlyozza az élénk vörösesbarna háttér, ruhájuk fekete tömege és komoly tekintetű, finoman formázott arcuk. Stílusa Franz von Lenbach és Wilhelm Leibi műveire emlékeztet. A sörözők és kávéházak nemcsak a müncheni zsánerfestészet fontos színterei, hanem máig is hozzátartoznak a müncheni életérzéshez. Ezek voltak Hollósynak és tanítványainak találkozóhelyei, itt beszélgettek éjszakánként művészetről, politikáról és filozófiáról. A csoport a Lohengrin, a Minerva és a Luitpold kávéházat kedvelte a legjobban. 6 Számos szép, kávéházi jelenetet ábrázoló lap maradt fenn Nussbaumtól a Luitpoldból. Az egyik 1896 áprilisában készült, tehát közvetlenül a Hollósy-csoport Nagybányára utazása előtt. A képen egy hölgy látható, akit újságolvasás közben megzavartak, és éppen felnéz. A művész gyors és pontosan elhelyezett vonalakkal örökítette meg a pillanatot. Ez a fajta szituációs vázlat nem teszi lehetővé a részletek kidolgozását, ezért csak a legfontosabbak kerültek a papírra: a sötét ruhába öltözött, egyenes tartással ülő kalapos hölgy egy kis kerek asztal előtt, kezében újsággal. Ebből a korszakból egyetlen hasonló témájú festménye érdemel említést. A kicsi, rossz állapotban lévő olajfestményen jól ábrázolja az ablakon keresztül beszűrődő fényt, azonban a képen látható embercsoport kompozícióján még dolgoznia kellett vona. A MŰVÉSZTELEP MEGALAPÍTÁSA Amikor Hollósyék 1896 nyarán Erdélybe érkeztek, Jakob Nussbaum is velük tartott. Életrajzában ennyit jegyzett fel: „1895/1896, 1896/1897 München - Magyarország". Az első évben 36 művész érkezett Nagybányára. 7 A résztvevőknek csaknem fele külföldi volt, ezek kétharmada német nyelvterületről származott. Az ifjú németek mind hasonló korúak voltak. Említésre méltó például a berlini Alexander Liebmann (szül. 1871), aki a müncheni akadémián és Hollósynál is tanult. Emellett eljárt az Académie Julian-re, később pedig valószínűleg festőként és grafikusként dolgozott Münchenben. A valamivel fiatalabb, híressé vált Konrad von Kardorff (szül. 1877) is részt vett a művésztelep munkájában. Kollégájához, Liebmannhoz hasonlóan ő is a bajor főváros akadémiáján tanult, de Hollósyval is tartotta a kapcsolatot. Tanulmányait később Párizsban, Olaszországban és Hollandiában folytatta, majd a század elején Berlinben telepedett le. Kardorff és Nussbaum később csatlakozott Liebmann köréhez. A berlini Secession leendő harmadik tagja, az 1872-ben Salzburgban született Emil Pottner csak egy évvel később, 1897-ben érkezett a nagybányai művésztelepre. 8 A csoport Budapest érintésével utazott Erdélybe, mivel meg akarták tekinteni a millenniumi kiállítást. Nussbaum 9 egyik, 1896 áprilisától vezetett vázlatkönyvében megtalálható Budapest térképének gyors skicce. A Duna felől nézve a körutat keresztező utcák vezetnek a kiállítási csarnokok felé. Nem messze a Király utcától bejelölte a „New York" kávéházat is, a zsidó értelmiség találkozóhelyét. Ugyanebben a vázlatkönyvben kétszer is megtaláljuk a „Nagybánya" nevet, valamint Hollósy címét a Zieblandstraßen. A művész öt oldalon keresztül némi magyar alapszókincset is feljegyzett, nem mindig tökéletes helyesírással, de számára olvasható módon - a „jó napot"-tól kezdve italok adatain keresztül egészen a „szép kisasszony"-ig, amelyet ő „Szép Kisassjony"-nak írt. NUSSBAUM NAGYBÁNYAI TEVÉKENYSÉGE Közvetlenül Nagybányára érkezése után Nussbaum új vázlatkönyvet nyitott, hogy megörökítse első benyomásait. Néhány festőkollégájáról ceruzarajzot készített. 1896. május 10-én, az első Nagybányán töltött vasárnapon Hollósy Simont is lerajzolta kalapban, asztalnál ülve, háromnegyed profilból. Ugyanazon a napon, puha ceruzarajzot készített a „Hollósy villáról" is. A rajzon egy fakapu mutatja az utat. A mögötte álló, jelzésszerűen felrajzolt kis házikók sejtetni engedik, milyen szerény körülményekkel kellett a művészeknek megelégedniük. Egy további gyors vázlaton a bostoni Eduard Johnson arcképe látható; a dinamikus fiatalember feszült pózban áll festőállványa mögött. Réti