Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Csorba Géza: A Nagybánya-kép száz éve
nak és a két v.h. között publikált tanulmányainak nézeteivel." Vö.: Németh Lajos: A magyar szazadforduló és a művészettörténeti irodalom. In: Magyar művészet 1890-1919, I. köt. Szerk.: Németh Lajos. Budapest 1981, 23. 15 Nagybányai jubiláris Képkiállítás (1912). Augusztus 1-31. Nagybánya Réti István eló'szava. 1912. Ennek előzménye volt a Nagybánya és Vidéke 1909. október 24-i számában közölt, Tizennégy év a nagybányai festőkolónia életéből című cikke. 16 Réti 19942; i. m . 9. 17 Réti később több ízben kifejti, hogy Hollósy művészetpedagógiai módszere spontán és teljesen az ő egyéniségéhez kötött, személyes módszer volt, amelyet Nagybányáról való távozása után nem lehetett folytatni. A szabadiskola tanítási módszereit azokra az elvekre alapozták, amelyeket Thorma János fogalmazott meg A művészeti nevelésről című írásában (megjelent 1899-ben a Nagybánya és Vidékében és külön füzetben is, ugyancsak Nagybányán). 18 Réti 1994 2 : i. m. 30. 19 Réti ehhez jegyzetben fűzi hozzá a naturalizmus és impresszionizmus definícióját, amely esztétikájának lényeges momentuma: „A természet szemünkre ható jelenségeinek odaadó megfigyelése, a teljes elmerülés ebben, önmagunk lehető alárendelésével, ez a naturalizmus... Az impresszionizmus fogalmának megértéséhez az impresszió szó kettős jelentését kell konstatálnunk. Impresszió: az első benyomás, a hirtelen meglátás megőrzése. Ez vonatkozik első sorban egy hosszabb ideig tartó jelenség friss meglátására is és ennek megcírzése e mai szintetikus naturalizmusnak is a célja. Mert az impresszió, az első pillanat egyszerre való meglátása mi egyéb, mint összefoglalás? így tulajdonkép a naturalizmus helyes értelmében benne foglaltatik az impresszionizmus is." Réti 1994 2 : i. m. 40. jegyzet. 20 Réti István: A harminc éves Nagybánya. In: Magyar Művészet 1926, 305-316, 365-384. (Ezentúl: Réti 1926.) 21 Réti 1926: 1. m. 305. 22 Réti 1926: i. m. 313-314. 23 „A naturaliszrikus alap, a beléjük idegződött őstisztelet és finomra fejlődött optikai érzékenység a természet igazságai iránt, visszatartotta művészeinket később attól is, hogy amaz újabb művészeti felfogásoknak, amelyek a természetet detronizálni akarták, bármiképpen is behódoljanak. Csupán Grünwald volt ez alól ideiglenes kivétel, újabb stíluskísérlereivel." Réti 1926: i. m. 377. 24 Réti István: Képalkotó művészet. Budapest 1944. (Ezentúl: Réti 1944.) 25 Idézi Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete. Budapest 1967, 19. 26 Réti 1944: i. m. 18. 27 Réti 1944: i. m.23. 28 Réti 1938-ban, amikor a Képzőművészeti Főiskolán nyugdíjba ment, kezdett hozzá könyve megírásához. A munkát már 1943 vége felé befejezte, de a kiadás előkészületei félbe-maradtak. Az 1954-es első kiadás (lásd 2. jegyzet) az akkori politikai, művészetpolitikai viszonyok között csak kompromisszumokkal jelenhetett meg: kimaradt a kéziratból minden olyan szövegrész, utalás, ami a két háború és a közbülső időszak történelmi eseményeinek tárgyalásában, vagy Réti művészetfilozófiai felfogásában ideológiailag nemkívánatosnak, közölhetetlennek találtatott, egyebek között éppen az a négy fejezet (IV Rész, V.-VIIL fejezet), amelyekben a crocei intuíció-elméletre hivatkozva általában a magyar, szorosabban a nagybányai festészetre vonatkozó esztétikai koncepcióját fogalmazta meg. A második, 1994-es kiadásban (lásd 2. jegyzet), amelyre a Nagybánya Centenárium előkészületi munkálatai között került sor, a szerkesztők helyreállították a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában őrzött kézirat teljes szövegét és A Nagybányán tartózkodott festők névsora című fejezetet újabb adatokkal egészítették ki. Egy bőséges apparátussal ellátott szövegkritikai kiadás azonban változatlanul időszerű maradt. 29 Rózsa Miklós: A magyar impresszionizmus festészete. Budapest 1914. 30 „...ő teremtette meg azt a kifejezési módot, amelyet - úgy véljük - mindenkor nagybányai stílusnak fog nevezni a magyar műtörténelem..." Vö.: Rózsa i.m. 104. 31 „Ezt nem értették meg idehaza (t.i. az evolúció törvényét) a mi ifjú forradalmáraink s innen van, hogy az új forradalom külső tünetei is annyira elütnek - és nem éppen az ő javukra! - a magyar impresszionista forradalom ma már történetivé magasuk tüneteitől." Vö.: Rózsa i. m. 254. 32 Rózsa: i. m. 275. Rózsa nem kifejezetten a neósokról, hanem általában az avantgárd irányzatokról mond ítéletet, amikor RipplRónaira hivatkozva ezt írja: „A szélhámosok ijesztően elszaporodtak ... És ami a legvisszataszítóbb, ezek a sansculotte-ok nemcsak minden ellenvéleményt, de minden más művészetet is egyszerűen a nyaktiló alá akartak hurcolni... Guillotinra küldték volna őseiket, apjukat: az impresszionistákat is (pedig: »nemcsak hogy belőle indultak ki, hanem legnagyobb részük belőlük is él!« - írja Rippl-Rónai Emlékezéseiben), s mikor tudniuk kellene, hogy eszményök: Cézanne is sokáig értékesítette az impresszionizmus stíluselemeit." Vö.: Rózsa i. m. 255. 33 Genthon István: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig. Budapest 1935. 34 Genthon: i. m. 177. 35 „A külföldi hatásokból kiépülő magyar festészet Ferenczy munkássága óta eresztett kitéphetetlen gyökeret a magyar földbe ... A külfölddel való eleven (gyakran sajnos túl eleven, szolgaian alkalmazkodó) kapcsolatok azóta sem, máig sem szűntek meg, de e nagy művésznek köszönhető, hogy van derékhadunk, mely sajátosan helyi, magyar s egyúttal aktuális problémák felvetésével és megoldásával együtt halad a külföldi nagy fejlődéssel. Ez a legfőbb művészettörténeti jelentősége Ferenczynek..." Vö.: Genthon i. m. 194. 36 Genthon István: Ferenczy Karoly. Budapest 1963. 37 „Nagybányán egy fiatal festő, Czóbel Béla megmutatta társainak saját, Párizsban készült új festményeit (posztimpresszionista, helyesebben Les Fauves hangulatú műveket), ami a viták hosszú sorát provokálta, s végeredményben óriási erjedést indított el. Ferenczy idegenkedve nézte ezt a megdöbbentően új termést. Sokkal okosabb volt annál, hogy hitt volna a művészet egy stílus mellett való végleges lehorgonyzásában. Tudta, hogy előbb utóbb mindig a fiatalság győzedelmeskedik, csak az nem tetszett neki, hogy az új stílust nem hirdetői alakították ki fáradságos munkával, hanem a külföldi eredményeket plántálták át hazai földre." Vö.: Genthon i. m. 39. 38 Genthon István: A nagybányai iskola. In: Szépművészet 1944. január (V, 1.) 1-8. 39 Fülep Lajos 1916-ban írta meg tanulmányát, amely először előadásokon hangzott el, majd egyes részeit (az építészetről és a szobrászatról szóló fejezeteket) a Nyugat 1918. március 16-i, április 16-i és május 16-i számában közölte. A festészetről szóló rész, Magyar festészet címen ugyancsak a Nymaiban jelent meg 1922-ben három közleményben (1922. I. kötet, 229-243,
