Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa
tűztek ki bibliai témákat, s az egyházi megrendelésekre is elsősorban az akadémiai vagy idealizáló festészet művelői számíthattak még a múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveiben is. 4 Tagadhatatlan tehát az az ellentmondás, mely a nagybányai festők, s különösen az „alapító atyák" vallásos tárgyú képei és tételes akadémiai-ellenességük között feltárul. Rögtön hozzá kell tennünk: Hollósy Simon e téren is kivétel. Ferenczy Károly, Thorma János, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Csók István már müncheni, illetve párizsi tanulmányaik és működésük idején is többnyire megpróbálkoztak vallásos témákkal 5 , a nagybányai művésztelep alapítása után készült nagyobb méretű, reprezentatív képeiken gyakran biblikus motívumokat dolgoztak fel. 6 Nem indokolt tehát, hogy például Ferenczy Károly, Csók István vagy Thorma János Nagybányán, 1896 után festett képeit a müncheni eseményektől elszakítva kezeljük. München hatása annak ellenére jelentős, hogy a „nagybányaiság" jellemző sajátosságainak megfogalmazói, Lyka Károly vagy Réti István és mások ezt nem szívesen hangsúlyozták, hiszen a csoport művészetének kialakulását a Nagybányán bekövetkező stílusfordulattal jellemezték. Am Lyka is, mint a művészeti írók többsége, a taine-i milieu-elmélet követője volt, s a nagybányai táj hatására létrejövő stílusfordulat megrajzolásának épp ezen elmélet igazolását kellett szolgálnia. 7 A nagybányai alapító atyák törekvései tehát nem értelmezhetők csupán a hazai fejlődés vagy a Nagybányán megszületett művészet keretei között. A hazai művészetre különben sem volt jellemző a kilencvenes években a nemzeti elzárkózás. A hazai kiállításokon is megfordult egy része azoknak a modern művészeknek, akik a Hollósy-kör festőire már Münchenben hatást gyakoroltak. 8 Ezért indokolt, hogy összevessük a későbbi nagybányaiak biblikus képeit nem csak a hasonló tárgyú hazai, hanem a müncheni kiállításokon szereplő efféle művekkel is. Réti István és Lyka Károly írásaiból az is kiderül, hogy a kör tagjai francia képekkel is előbb Münchenben ismerkedtek meg, a modern francia művészet közvetlen hatásáról pedig csak a neósok mozgalmával kapcsolatban beszélhetünk. Ami a vallásos festészettel kapcsolatos elvárásokat illeti, a nagybányaiak számára nem lehettek idegenek, ezekkel megismerkedhettek mind az akadémiákon, mind a művészeti élet keretei között (például Ipolyi Arnold elnöki megnyilatkozásaiból vagy az Ipolyi-, Fraknói-, Tarkányi- és több más pályázattal együtt járó követelményekből). 9 Ezért legalább vázlatosan át kell tekintenünk a korszak vallásos illetve egyházi művészetének helyzetét, szót ejtve a művészek világnézeti állásfoglalásairól is. A művészek nyilatkozásaiból, a kortársak vallomásaiból az is kiviláglik, hogy a bibliai képtémák feldolgozásának hátterében nem a festők vallásos meggyőződése, hanem tágabb világképük, egzisztenciális kérdéseik álltak. Réti István, aki 1902-ben nagyszabású Golgotaképhez kezdett, s késői főműve egy plein airben festett Krisztus összeroskad a kereszt alatt (1924) kompozíció lett, kéziratos vallomása szerint meggyőződéses mateFerenczy Károly: Keresztlevétel, 1903 Károly Ferenczy: Kreuzabnahme / Removal from the Cross. 1903 (Marosvásárhely, Muzeul de Artä) Ferenczy Károly: Pietà, 1914 Károly Ferenczy: Pietà. 1914 (szétdarabolva I verteilt I cut to pieces) rialista volt. Mindenről címet viselő, dátum nélküli írásában szól erről: „E szó Isten nem egy lény, hanem csak bölcsészeti fogalom, mely szóval a minden végokát jelölték. A tudatlanság lénnyé emelte ez üres fogalmat... A pozitív tudás határainál, a csatangoló képzelet birodalmába került, mely megteremte ama sokféle mitológiát, melyek között legjózanabb és legnagyobb a zsidó vagyis a keresztény mitológia." Ugyanezen írásában Réti nem tagadja a mitológia, illetve a biblia „szelídítő, nemesítő hatását", ám a maga részéről azt vallja, hogy a mindenség nem egyéb, mint anyag, mely „önmagától lett öröktől fogva és örökké fennmaradó, elmúlhatatlan... Ezen alapszik egész vallásom. Istenről ez a hitem" - írja ugyanitt. 10 Réti 1906-ban illetve 1907-ben Fraknói-ösztöndíjjal Rómában tartózkodott, melynek feltétele volt egy vallásos tárgyú mű megfestése. 11 Ek-
