Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa

Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa SINKÓ KATALIN A nagybányai festó'k biblikus vagy vallásos tárgyú képeire a Nagy­bánya-kritika és irodalom kezdettől fogva kitért. A szerzők különféle módon adtak magyarázatot az ef­féle képek meglepő* számbeli gazdagságára a nagy­bányai festők életművében. A magyarázatra azért is szükség volt, mert a vallásos vagy biblikus képek létrejötte belső ellentmondásban állt mind a festők - már a Hollósy-körben Münchenben megfogalma­zott - akadémia-ellenességével 1 , tiszta festőiségre va­ló törekvésükkel, mind a művészeti írók által kiala­kított Nagybánya-képpel, a nagybányaiak általuk feltételezett „impresszionizmusával". A vallásos té­Ferenczy Károly: Királyok hódolása, 1895 Károly Ferenczy: Huldigung der Könige / The Adoration of the Magi. 1895 (MNG) májú művészetet a szerzők általában véve azonosí­tották magával az akadémizmussal, annak „konzervati­vizmusával". 2 Az egyházi művészet elvárásai között valóban fel­tűnnek az akadémiai doktrínákból származó követel­mények, ám ezt a kapcsolatot éppen a múlt század utolsó harmadában kezdték erőteljesen vitatni. A vallá­sos ábrázolások és az akadémiai művészetfelfogás kap­csolatának történeti alapja a műfajelmélet volt. 3 Erede­tileg ugyanis elsősorban a „szent történetek" esemé­nyei tartoztak bele a magasabbrendűnek tekintett his­torié műfajába; a világi történelem mozzanatai csak ké­sőbb váltak fokozatosan egyenrangúvá azokkal. Az akadémiai oktatásban a növendékek számára gyakran

Next

/
Oldalképek
Tartalom