Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa

Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa SINKÓ KATALIN A

nagybányai festó'k biblikus vagy vallásos tárgyú képeire a Nagybánya-kritika és irodalom kezdettől fogva kitért. A szerzők különféle módon adtak magyarázatot az efféle képek meglepő* számbeli gazdagságára a nagybányai festők életművében. A magyarázatra azért is szükség volt, mert a vallásos vagy biblikus képek létrejötte belső ellentmondásban állt mind a festők - már a Hollósy-körben Münchenben megfogalmazott - akadémia-ellenességével

1

, tiszta festőiségre való törekvésükkel, mind a művészeti írók által kialakított Nagybánya-képpel, a nagybányaiak általuk feltételezett „impresszionizmusával". A vallásos téFerenczy Károly: Királyok hódolása, 1895 Károly Ferenczy: Huldigung der Könige / The Adoration of the Magi. 1895 (MNG) májú művészetet a szerzők általában véve azonosították magával az akadémizmussal, annak „konzervativizmusával".

2 Az egyházi művészet elvárásai között valóban feltűnnek az akadémiai doktrínákból származó követelmények, ám ezt a kapcsolatot éppen a múlt század utolsó harmadában kezdték erőteljesen vitatni. A vallásos ábrázolások és az akadémiai művészetfelfogás kapcsolatának történeti alapja a műfajelmélet volt.

3 Eredetileg ugyanis elsősorban a „szent történetek" eseményei tartoztak bele a magasabbrendűnek tekintett historié műfajába; a világi történelem mozzanatai csak később váltak fokozatosan egyenrangúvá azokkal. Az akadémiai oktatásban a növendékek számára gyakran