Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Boros Judit: Hollósy Simon művészi hitvallása levelei tükrében

1986. (Lásd 2. jegyzet). Megjelenés alatt áll Hollósy eddig nem publikált leveleinek Mezei Ottó által feldolgozott gyűjteménye a Missionart Galéria kiadásában. 2 A gazdag Hollósy szakirodalomból a legfontosabbak: Felvinczi Takács Zoltán: Hollósy Simonról. Különlenyomat az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Evkönyvei I. kötetéből. Budapest 1918; Réti István: Hollósy Simon. Budapest 1927; Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest 1954. Második, teljes kiadása: Budapest 1994; Németh Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Budapest 1956; Németh Lajos: Hollósy Simon műveinek jegyzéke. In: Művészettörténeti tanulmányok. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Evkönyve 1956-58. Budapest 1960; Felvinczi Takács Zoltán: Hollósy Simonról. In: Művészettörténeti Értesítő 1961. (2—4. sz.), 1962. (2-3. sz.), 1963. (2. sz.); Mezei Ottó: A Hollósy-iskola. In: Mezei Ottó: Nagybánya. A hazai szabadiskolák múltjából. Budapest 1983; Raoul §orban: O viatá de artist între München §i Maramure§. Bucuregti 1986. Valamennyi további szakirodalommal. 3 Némerh Lajos oeuvre katalógusában mindössze 36 tétel szerepel az 1896-1901 időszakból, beleértve a Kiss József verseihez készített illusztrációkat is. Németh, 1960. 4 Réti 1994, de hasonlóképpen Réti 1927. 5 Hollósy halálhíre kapcsán: „Pedig az az ember, akire mi emlékeztünk, a valóságban régóta nem élt már, amikor meghalt. Akiről tudtuk, hogy Nagybánya után még itt bolyong e földi tereken, réges-rég nem az volt sem testileg, sem lelkileg, akinek mi megismertük." Réti 1994: i. m. 66. 6 Hollósynak 1908 májusában a Könyves Kálmán Céh termében volt kiállítása (levelek K. Lippich Elekhez, 1908. április 14; 1908. május 5; 1908. május 28.), 1909-ben ugyanott 12 képet állított ki (Pesti Napló 1909. X. 13.) 1912. február 5-én pedig egy újabb kiállításról számol be: „Ugyanakkor egy kiállításunk volt Budapesten. A két Feiks fiú, Kubin Alfréd és Paskin és én vettünk ezen részt." Nyugat 1918: i. m. 852. 7 „A kocsifolyosón egy hollófekete hajú fiatal férfi álldogált... A virrasztó férfi, aki mint fekete párduc a ketrecét, puha, nesztelen lépésekkel, imbolyogva mérte a folyosó hosszát: Hollósy Simon volt, a fiatal müncheni mester..." stb. Vö.: Réti 1994: i. m. 7. vagy: „Kékesfekete, hullámos, dús haját homlokába fésülve hordta, s ebből az éjsötét keretből élesen vált ki sápadt, egyszínű arcbőre, amelyre pirosságot nem festett soha, sem a nap, sem a bor, sem az indulat. A haragtól még csak sápadtabb lett. Rendes arckifejezése szomorkás volt. Óriási szemgömbje kissé bandzsalítva nézett, és hogyha mosolygott, nedves fényben csillogott." stb. Réti 1994: i. m. 66. 8 Lásd az 1. jegyzetet. 9 A Tengerihántás, amely ma a magyar művészettörténet egyik sztárképc, ugyanúgy nem kellett a maga korában, mint Szinyei Majálisa. A képet Hollósy kiállította az 1885-ös Országos Általános Kiállításon, Budapesten. Itt megvásárolták kisorsolásra, majd egy zsibárustól vette meg Páll Emmanuel és csak 1915-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum. Ma: MNG ltsz. 4868. 10 Felvinczi 1961-63, i. m. 1962: 171. 11 Hollósy levele Páll Emmanuelhez (München, 1891). Nyugat 19IS. 12 Hollósy levele Páll Emmanuelhez. In: Nyugat 1918; Hollósy levele Esztegár Lászlóhoz (1894. június 9.) OSZK Kézirattár Írsz. 1906/39. 13 Hollósy levele K. Lippich Elekhez. (München, 1894. december 5.) In: Soltész 1953. 14 Felvinczi 1918: i. m. 158. 15 Rónaszék hajdan sóbányával rendelkezel magyarlakta község Máramarossziget közelében, román neve: Costiui. Hollósy képe ma is látható a templomban. A képet reprodukálja §orban 1986: i. m. 70 sz. kép. 16 Németh 1960. 17 Az 1869-es müncheni nemzetközi kiállítással kapcsolatban legújabban: Marketa Theinhardt: L'exposition internationale de Munich de 1869. In: Budapest 1869-1914. Modernité hongroise et peinture européenne. Musée des Beaux-Arts de Dijon, 2 juillet—

8 octobre 1995. Dijon. 18 Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben - 1867-1896. Budapest 1982; Szabadi Judit: A társasági festészet. In: A historizmus művészete Magyarországon. Budapest 1993, 177-201. 19 Őrangyal, 1879. Ismeretlen helyen. Vö.: Németh 1960. 20 Akttanulmány, 1881. Mgt. Vö.: Németh 1960. 21 Almatolvajok (Kis gonoszok), 1884. Mgt. Vö.: Németh 1960. 22 „Míg ezeket a sorokat írom, felpillantok a Miilet asszonyaira..." Hollósy levele Rózsaffy Dezsőhöz, München 1902. március. Vö.: Rózsaffy 1922. 23 „A századfordulón ugyanis a nagybányai festők, s különösen Ferenczy és Réti művészet-felfogásában döntő mozzanat volt a művészet és etika összekapcsolása, egy újfajta művész-ethosz kialakítása." Sinkó Katalin képleírása Réri István: Krisztus az apostolok között (I. változat, 1904.) című képéről. In: Aranyérmek, ezüst koszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. MNG, 1995. június-november. Budapest 1995. 24 „Az én nagybányai működésemet az akkori idők rossz Manet, Bastien-Lepage befolyás alatt állónak ismertették". Hollósy levele Felvinczi Takács Zoltánhoz. Közli Felvinczi 1961-63, i. m. 1961: 206. 25 Exposition des oeuvres de Jules Bastien-Lepage. Paris, Mars-Avril 1885. A kiállításon 208 festmény, 36 akvarell és 81 rajz szerepelt. §orban 1986: i. m. 181. 26 Hollósy 1894. 27 Hollósy 1894. 28 Lásd a 12. jegyzetet. A képet egyébként nem ismerjük. 29 „ ...egy nagy kamasz szemüveges vörös orrú mamlasz". „Ezt a fejet passióval festettem képzeld egy nap égetett pufók egészséges vörös orr torzonborz bajusz egy legesleg vakítóbb fehér selyem háttárrel ezt nagyon dicsérték a müncheniek." Lásd a 12. jegyzetet. MNG: Férfi arckép (Szemüveges férfi). MNG ltsz. 4770. 192l-es vétel. 30 Merengő (Női arckép, Nőibolyával). MNG ltsz. 4939. Ajándék Déri Frigyestől, 1916. 31 Lásd a 12. jegyzetet. 32 „Ezt a képet félre tettem és kezdtem egy másik uj thémát. Ezzel még most sem vagyok készen és pedig azért, mert az idén az Ateliem [sic!] elé egy házat építettek és ez elrontotta az egész világítást, új Műterembe kellett mennem - forsieroztam a dolgot itt újból - olyan dolgot akartam csinálni, amivel az iskolámnak még nagyobb hírt szerzek, a thema maga semmi, egy leány űl az ablak mellett és kártyát vet az ablak tele van virágokkal, ebbe teljes stúdiumot akartam hozni, de már ezelőtt 4 héttel abba kellett hagynom ezt is, mert nem bírom fizetni a modell pénzt." Lásd a 12. jegyzetet. „A Kártyavető lány, miután vagy másfél évig ott láttuk Hollósy állványán, egyszer csak eltűnt onnan és többé nem esett szó róla." - írja Réti erről a kompozícióról. Réti 1994: i. m. 74. 33 Msztyiszlav Dobuzsinszkij: Külföldi tanulóévek. In: Orpheus